Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
Elvi technológiai kutatást jelent a formaöntés áramlásának vizsgálata, de végeredményben kihozatnövekedést és selejtcsökkenést eredményez. Hasonló a beömlőrendszerre vonatkozó kutatás, amelyben az áramlási folyamatok rögzítésére és megfigyelésére a műszaki filmezés adta lehetőségeket is igénybe veszik. A nagy pontosságú szerszámgépgyártás megvalósításának alapja a vetemedésmentes, feszültségmentes öntvény. A SZIMFI-vel és a Soroksári Vasöntödével közösen vizsgálatokat végeznek a helyes öntvénykonstrukció kialakítására, a legkevésbé vetemedő öntöttvas anyag meghatározására, és az öntvényben levő feszültségek izzításával való csökkentésére. Ezek mellett elvi kutatás folyik a feszültségek mérési módszerének kidolgozására. A Különleges Anyagól: Osztálya — amint említettük — Porkohászati Osztály elnevezéssel kezdte meg munkáját. Ez az osztály 1955 óta elsősorban a híradástechnikai iparban egyre nagyobb teret hódító lágy- és keménymágneses ferritek kutatásával, az elért eredmények ipari bevezetésével és a gyártás elősegítésével foglalkozik. A ferritek üzemszerű termelése lényegében a második világháború után kezdődött, és ma már világszerte több ezer tonna ferritet gyártanak. Ezt a rohamos fejlődést a híradástechnikai ipar, ezen belül a rádiógyártás, a televízió fejlődése, a miniatürizálásra való törekvés okozták. A frekvenciahatárok növelésével ui. a vasmagokkal szemben támasztott követelmények egyre nagyobbak. Lemezeit vasanyagok néhány kilociklus felett -a növekvő örvényáram-veszteségek miatt már nem jöhetnek szóba. A lemezvastagság csökkentésével csökken az örvényáram-veszteség, de ennek technológiai és gazdasági határai vannak. Ezenfelül vékony lemezekkel rossz kitöltési tényezőt lehet elérni. Megfelelő ötvözetek poritásával néhány megahertzig az örvényáram-veszteségek elfogadható értéken tarthatók, de a szükséges szigetelőanyag jelenléte miatt a permeabilitás számottevő (100, sőt ennél kisebb értékre való) csökkenése árán. Nagyfrekvenciás alkalmazás szempontjából a nagy fajlagos ellenállású, nemfémes alapú mágneses anyagok — a lágy mágneses ferritek — jönnek számításba. A frekvenciaskálát néhány kilohertztől 50, sőt újabban 300 megahertzig a különféle ferrittípusokkal lehet áthidalni. Ezenfelül külön ferrittípusokat használnak a mikrohullámú technikában 4000—10 000 megahertzig. A ferritkutatás az Intézetben 1954-ben kezdődött el. Célja elsősorban a rádiótechnikai célokra alkalmas ferrittípusok kidolgozása volt. A kutatás során 9 ferrittípust dolgoztak ki, ezek közül a hazai átviteltechnikai igények kielégítésére 1958— 59-ben az M 850 típusú ferritanyag gyártása indult meg. A Vasipari Kutatóintézetben kidolgozott eljárás alapján a váci Híradástechnikai Anyagok Gyárában felépült a ferritüzem, amely ma már évente több száz tonnát termel. A porkohászati eljárással előállítható oxidmágnesanyagok között a négyszögletes hiszterézisgörbéjű ferritek jelentékeny csoportot alkotnak. Ezek a ferrittípusok kiválóan alkalmasak elektronikus számítógépekben az impulzusok tárolására, betöltve a ,.mágneses emlékezés” szerepét. Felhasználhatók az automata telefontechnikában és általában a kontaktus nélküli kapcsolás elvén működtetett elektro-automatikus berendezésekben, mint a logikai vezérlő- és kapcsolóegységek elemei. Világszerte régóta folynak kísérletek, amelyek a berendezések meghibásodását leggyakrabban okozó mozgó mechanikai érintkezések kiküszöbölésére irányulnak. Az eddig ismert érintkezésmentes elemek közül a négyszögletes hiszterézisgörbéjű elemek egyszerű szerkezetükkel és nehéz üzemviszonyok közt is maximális megbízhatóságukkal tűnnek ki. Ebben a tekintetben felülmúlják az elektroncsöveket és a tranzisztorokat is. 254
