Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
FeSi- vagy CaSi-mal való módosítás esetén. Az elvégzett kísérletek szerint a szabványban megadott acélhulladék adagolásával és az összetétel betartásával a kívánt szilárdság elérhető. A CaSi-mal való módosítás biztosabb eredményeket ad. Az elvi tájékozódást célzó kettős módosítási kísérletek azt mutatták, hogy megfelelő kettős (karbidstabilizáló és grafitképző) módosítással a szilárdsági tulajdonságok szórása csökkenthető. A módosított öntöttvas kopási tulajdonságaival kapcsolatban végzett vasútüzemi kísérletek azt mutatták, hogy a CaSi-mal módosított féktuskók kopása kb. 33%-kal kedvezőbb a szokásos minőségű féktuskókénál. A sav- és lúgállóság javul. A CaSi-mal módosított öntöttvas legtöbbször ellenállóbb, mint a FeSi-mal módosított. A hazai autógyártás fejlődésével jobb minőségű öntött anyagra volt szükség. Öntödéink kizárólag fehér töretű temperöntvényeket állítottak elő, s a túl hosszú, 160—'220 órás temperálást elavult, szén- vagy generátorgáz-tüzelésű kamrás kemencékben végezték. A fehér töretű temperöntvények, ill. ezek hosszú és túl költséges hőkezelésének csökkentésére egyes öntödék már régebben próbálkoztak kupolóból öntött, de lényegesen rövidebb temperálási időt igénylő fekete töretű temperöntvények előállításával. Ezek a rendszertelenül végzett kísérletek azonban nem vezettek eredményre, mert nem tisztázták, hogy milyen feltételek betartásával lehet kupolóból fekete töretű temperöntvényeket előállítani. Az Intézetben folyó kísérletek során e kupolóból öntött temperanyag optimális szilárdsági értékeit kívánták biztosítani. Meghatározták a legkedvezőbb szilárdsági értékeket adó Ca/Si és Mn/S arányokat, s üzemi kísérleteket végeztek a hőkezelési időt károsan befolyásoló krómtartalom kiküszöbölésére FeB-os kezeléssel. Megvizsgálták a különböző ötvözőelemek hatását a szilárdsági értékekre. Kísérleteket végeztek arra vonatkozóan is, hogy milyen lenne a hőkezelés sós fürdőben. Megállapították: a sós fürdőben végzett lágvítás előnye, hogy nem kell nagy tömegeket — pl. a temperálókemencét, üstöket, csomagolóanyagot — magas hőmérsékletre felhevíteni, ami nagy tüzelőanyag-, kemencebélésanyagtemperálóüst-szükséglettel jár, hátránya viszont, hogy az öntvényekre tapadó és csak nehezen eltávolítható sófürdő-maradék elősegíti az öntvények erős rozsdásodását. A fekete töretű temperöntvények gázfázisos temperálókemencében végzett hőkezelésének a g}rakorlati bevezetésére egyik öntödénk 1 tonnás, hazai tervezésű elektromos, elevátor-rendszerű gázfázisos temperálókemencét tervezett és állított üzembe. A kemencét a hőkezelési kísérletek megkezdése előtt —- szovjet dokumentáció alapján — gondosan kiszárították. A kísérletekből kitűnt, hogy a gázfázisú kemencében 60 órás hőkezeléssel lényegesen jobb minőségű (100%-os lapíthatóságú) fittingek állíthatók elő, mint pl. a hazai viszonylatban korszerű, gáztüzelésű alagútkemence 88 órás ciklusából kikerülő (20—50%-os lapíthatóságú) fittingek. Az öntöttvasban mindig jelenlevő nyomelemek, zárványok és gázok vizsgálata is a minőség javítását célozza. Az öntöttvas olvasztása is sokat fejlődött. Kidolgozták a Vasipari Kutatóintézetben a bázikus bélésű kúp ol óolvaszt ás technológiáját. Az Intézet kutatóinak — ez irányú kutatási eredményeik alapján tett — javaslatára importált korszerű forró szeles kupolókemence az Április 4. Gépgyárban immár 5 éve jó gazdasági és minőségi eredménnyel üzemel. Ennek alapján további forró szeles kupolók telepítése van folyamatban, pl. a Soroksári Vasöntödében. A bázikus olvasztással nagyobb szén- és kisebb kéntartalmú öntöttvasat lehet olvasztani, a forró széllel viszont kisebb az importkoksz-fogyasztás, a kísérőlemek leégése, és magasabb a vas csapolási hőmérséklete, ami selejtcsökkenést eredményez. Öntödéink olvasztás-technológiájának és a gyártott öntöttvas minőségének ellenőrzésére széles körű statisztikai gyűjtő munka folyik. 253
