Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Magyar Tudományos Akadémia intézetei
Az emulziós réteget védőréteggel kell ellátni, a készítéshez használt zselatin nem védi meg az ezüsthaloid szemcséket a külső fizikai behatásoktól (dörzsölés, karcolás stb.). A védőréteg vastagsága 1,5 [xm-nél kisebb. Az emulzió jellemzői: zselatin lecsapás előtt ..................................................................................... 10,31% zselatin lecsapás után ..................................................................................... . 3,01% ezüst ................................................................................................................................ 9,22% haloid-felesleg .......................................................................................................... 2,00% R érték .............................. 3,22% ezüst-bromid/zselatin ........................................................................................... 5,62 szenzibilizátor mg/g ezüst .............................................................................-. . . 6,71 emulzió sűrűsége (50% relatív nedvesség) ................................. 3,7471 g/cm3 1 ml emulzió súlya öntés előtt 1,210 g, megszárítva 0,274 g. Vizsgálatok folytak az Intézetben radioaktív izotópok nyomjelző alkalmazásával kapcsolatban is. így nézték a radioizotópok felhasználásának lehetőségét anyagcserekinetikai vizsgálatokhoz. így vizsgálták a I és Ca mint szelektíve raktározódó anyagok anyagcsere mérlegét állatokon, A radiojód-forgalom követése kapcsán a gyomornyálkahártya kiválasztó szerepe került előtérbe. A pajzsmirigyfunkció idegi blokkolására a jódkészlet a gyomor felé tolódik el, s ez különösen kifejezett az egyedi fejlődés legkorábbi szakaszában, az intrauterin életben. A kísérletek kiterjedtek a méhlepény barrier mindkét oldalán végzett jódapplikációra is, sőt 132I generátor (NDK) felhasználásával mód volt kettős nyomjelzés végzésére. Lehetőség nyílt a jódanyagcserében hatástanilag legjelentősebb pajzsmirigyhormon (jelzett trijód-tironin) vizsgálatára. A vérpályába jutó hormon kötődési viszonyait in vitro követték. Ca/Sr eloszlási kísérleteket végeztek Ca-éhes szervezetben (fiatal, ill. rachitises állatanyagon). A természetes úton, perorálisan bevitt radioaktív anyag mérlegének felállítását a DOTE Anatómiai Intézetével közösen nyert krónikus etetési kísérletek tapasztalatai alapján végezték. Az MTA Atommagkutató Intézetben néhány igen érdekes és figyelmet érdemlő műszert is kidolgoznak. Ezek mindegyikének ismertetésére természetesen nincsen módunk, néhányat mégis be szeretnénk mutatni, mivel ez szorosan hozzátartozik az Intézet működéséhez. így pl. építettek egy kisfeszültségű, viszonylag nagy hozamú'neutrongenerátort. A neutronok létrehozásához a 3T (D, n) 4He reakciót választották, mert annak — mint ismeretes — a hatáskeresztmetszete 100 kV körül mutat maximumot. A céltest anyagát, a Líciumot Zr-ba abszorbeáltaivá használják. A neutrongenerátor feszültségforrása egy 50 periódusé röntgentranszformátor, amelynek feszültségét (kb. 100 kV) egye ni rá nyitás és szűrés után a megfelelő védőellenálláson keresztül viszik rá a gyorsító elektródra. A gyorsító nag3’feszültségű árnyékoló elektródjában foglal helyet a rádiófrekvenciás ionforrás és tápegysége. Az ionforrás Thonemann-rendszerű. Mivel az alkalmazott Zr—T céltestre a megengedett maximális ionáram 10 uA, elegendő volt olyan kisfogyasztású rádiófrekvenciás ionforrás elkészítése, amely maximálisan 100 [j,A ionáramot ad és hálózati fogyasztása minimális. (Összfogyasztása a fűtést is beleértve 40 W.) Az 55 MHz frekvenciájú oszcillátor a kisülési csőhöz induktív úton van csatolva. Az utóbbi rasotherm üvegcső, katódja a szokásos kvarccsöves megoldásit alumínium szonda, amelynek csatornája 1,8 mm keresztmetszetű furattal van ellátva és a Pieifenschiceiler által javasolt csőzsilip (kanal-blendés) kiképzésű. Gázfogyasztása optimális beállításban óránként 7—8 cm3. oo
