Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
Ezek a szakemberek az Intézetben új lehetőségeket kaptak, lényegében először kínálkozott számukra alkalom, hogy tudásukat kibontakoztatva rendszeresen dolgozhassanak az őket nyugtalanító problémák megoldásán és — utolsónak, de nem utoljára — az Intézet megteremtése adta meg a lehetőséget az iparág kutatógárdájának felnevelésére. Az Intézet megalapításáról szóló rendelkezés 1949. október 20-án született meg, s a következő év májusában kezdődött meg az Intézet székhazának az építése. Ezek a munkák 1951. szeptember 1-én fejeződtek be és a Vasipari Kutatóintézet korszerű műszerekkel és berendezésekkel ellátott műhelyeiben, laboratóriumaiban ekkor indulhatott meg a kutatómunka. Dr. Gillemot László igazgató vezetésével mintegy százötvenen foglalták el helyüket az új Intézetben. Dr. Gillemot László egyébként 1952-ig vezette az Intézetet, akkor helyét Dr. Verő József vette át. Az Intézeti létszám természetesen egyre növekedett, és a korlátokat nem az igémnek, hanem a helyadta lehetőségek szabták meg. A különböző átszervezések és a fejlődés új követelményeinek figyelembevétele után az Intézet 9 osztályra tagozódik. Az Ercmetallurgiai Osztály 1952 óta működik, s feladata főleg a vasércek előkészítésével, dúsításával, darabosításával kapcsolatos problémák megoldása. Idetartozott a nyersvasgyártással összefüggő kérdések vizsgálata is, beleértve a nagyolvasztó-salakok feldolgozását. Foglalkozik a ferroötvözetek. gyártásával összefüggő méta 1 lotermikus és elektrotermikus eljárások kidolgozásával. Kutatásaikhoz három jól felszerelt laboratóriuma van. Az Acélmetallurgiai Osztályt szintén 1952-ben szervezték, korábban ez is, mint az Ercmetallurgiai Osztály, a Metallurgiai Főosztály csoportjaként működött. Feladata különleges tulajdonságú acélfajták előállítása a híradástechnika és vegyipar, valamint a magas hőmérsékleten működő hőerőgépek részére. Itt kísérleteznek a híradástechnikai anyagok vákuumban való gyártásával és általában a vákuummetallurgiai kérdések megoldásával, a vegyipari berendezésekhez szükséges kis széntartalmú króm-—nikkel ötvözésű rozsdamentes acélok, a gázturbinaanyagok előállításával. Vizsgálatok folynak a Diesel-motorok előkamra-anyagával kapcsolatban is. Az osztálynak egy metallurgiai és egy hőkezelő csarnoka és néhány kísérleti csarnoka van. Az Öntödei Osztály feladata a vasöntészettel kapcsolatos alapkutatás, a modern öntészeti eljárások alkalmazásának vizsgálata, bevezetése — beleértve a temperöntvénygyártást is. Az osztály egy öntészeti felszerelésekkel ellátott csarnokban és egy laboratóriumban végzi kutatásait. A Különleges Anyagok Osztálya eredetileg Porkohászati Osztály megnevezéssel alakult, és főfeladata a híradástechnika és az automatizálás részére az alapvető és különleges anyagok gyártástechnológiájának kikísérletezése és a hazai gyártás bevezetésének elősegítése. A Hegesztési Osztály feladata a különböző acélfajták hegesztési technológiájának fejlesztése, valamint hegesztési alapanyagok és eljárások kidolgozása. Az előbbi Osztálynak egy nagyobb méretű csarnoka, három laboratóriuma és egy elektromos mérőszobája van, a Hegesztési Osztálynak két nagy csarnok és egy laboratórium nyújt megfelelő lehetőségeket a kutatások elvégzésére. Az Anyagvizsgálati Osztály feladata a vas- és acél vizsgálat területére eső különleges vizsgálatok elvégzése, továbbá megfelelő adatokat ad a többi osztályokon folyó kutatásokhoz. Munkáját laboratóriumokban és vizsgálati [helyiségekben végzi. A Vegyészeti Osztály a társosztályok kutatási témáival összefüggő kémiai elemzésekkel foglalkozik, nevezetesen az acél-, fém-, salak- és ércelemzésekkel. Gyorselemzési módszereket dolgoztak ki, és ezenkívül az ipar részére is végeznek elemzéseket! Mindezek mellett néhány ön álló vegyészeti kutatást is folytattak a több helyiségbe, álló kémiai laboratóriumban. 246
