Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
a folyamatba. A gépek ellenőrzésével megbízott szakember jelet kap a méreteltéréstől, az adagoló pedig a munkában levő darab befejezése után leáll. A szerkezet az orsóház fedelére és a gép szegnyereg felőli végén túl alapozott oszlopra erősített hídon gördül. A gép vége és az adagoló oszlopa között helyezkedik el a továbbítóasztal, amelyen a nyers és kész munkadarabok szakaszosan haladnak. Az adagolókocsi markolók segítségével a hídról lenyúlva, innen emeli fel a nyers darabokat és ide teszi le a készeket. Ezután a munkatér fölé gördül és a csúcsok közül, ill. a tokmányból kiemeli a kész darabot és behelyezi a nyerset. Eközben a továbbítóasztalon levő munkadarabok egy osztással eltolódnak. Ezután az adagolókocsi villamos jelt ad az alapgépnek a forgácsolás megkezdésére. A forgácsolás befejezése után az alapgéptől kap villamos jelet az adagolás megkezdésére. A berendezés elektro-hidraulikus vezérlésű irányváltó tolattyúk, munkahengerek és a gördítést végző hidromotor segítségével végzi feladatát. A más irányú műszaki tevékenység körében elsősorban a gépvizsgálatokra kell rámutatni. Ezek célja a géptípusok gyenge pontjainak kiderítése, hogy esetleges konstrukciós módosítással fokozható legyen a gép stabilitása, ill. pontossága. A vizsgálatokra laboratóriumot rendeztek be. A külföldről beérkező új típusokat is vizsgálják, mivel e vizsgálatok eredményei a konstrukciós munkában hasznosíthatók. Ezen túlmenően megvizsgálják a Szerszámgépipari Művek összes prototípusait, és tartós üzemi próbának vetik őket alá. Az eredményt közlik a gyártó vállalattal, hogy a konstrukció végleges kialakításakor figyelembe vehesse. A gép vizsgálatok megkövetelik és segítik az elmélyült konstrukciókutatást és a tipizálás fejlesztését. Ennek következményeképpen a közös gépelemek tipizálásával, gépcsaládok kialakításával foglalkozik az Intézet. A gépelemek közül különösen az irányító, hajtó és vezérlő egységek tipizálása fontos. A tipizálási munka eredményeképpen egyszerűbbé válik a konstrukció, elérhető a csereszabatosság és gazdaságosabbá válik a gyártás. Az Intézet a technológiai kutatásban is részt vett. E tevékenység jó része a Szerszám- és Gépelemgyár megalakulása után megszűnt ugyan, de néhány fejlesztési probléma továbbra is az Intézetben maradt. Az elmúlt 15 esztendőben azonban az Intézet a forgácsolószerszámok és -készülékek csoportjában számos értékes eredményt ért el. Fejlesztési tanulmányt készítettek az agregátgépekhez felhasználható szerszámbefogók, fúró- és esztergálószerszámok, idomszerek, mérőeszközök, leszúró- és síkesztergáló készülékek fejlesztési szükségleteinek felmérésére. Mechanikus lapkarögzítésű másoló esztergakést készítettek, amelyet laboratóriumi, ill. üzemi kísérleteknek vetettek alá. A kísérletek igazolták, hogy a rögzítés megbízható, kezelése egyszerű és a rászerelt forgácstörő szerkezet megfelelő. Forgatható és forgólapkás mechanikus rögzítésű esztergakéseket készítettek a hazai gyártmányú kerámiái lapkák felhasználása céljából az import keményfém szükséglet csökkentése végett. Tervtanulmányt készítettek az eszterga-jellegű gépekből összeállított gépsorokhoz a szerszámcsere automatizálására, egyirányú kopáskiegyenlítéssel. Kidolgozták a forgácstörős csigafúrók konstrukcióját és gyártástechnológiájuk tervtanulmányát. Tervtanulmányt és kísérleti tervet készítettek a keményfémlapkás csigafúró konstrukciókra, a forrasztási és hőkezelési műveletekre, valamint azok technológiai behatárolására. A forgatható és forgólapkás marófejek kialakítására kétféle konstrukciót készítettek. Továbbfejlesztették a 230 mm 0-jű centrifugális tokmánvt, s egy új, 160 mm 0-jíí tokmányt terveztek. Említsük még meg, hogy az Intézet néhány évig foglalkozott a köszörülési technológia és a köszörűkorong-gyártás fejlesztésével, s ennek során vizsgálatokat végzett a köszörűkorongok forgácsolóképességére és tömörségére vonatkozóan. 230
