Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
Említést érdemel az az egyetemes elemekből összeállítható berendezés is, amelynek az üzemeltetési kísérleteit az Intézet irányította. Tipizálási javaslatot készítettek munkadarab-gyorsító készülékekre is, s elkészült a készülékcsalád összeállítása. Az Intézetben folytatott technológiai kutatások közül is emlékezzünk meg néhányról. Többek között pl. kísérleteket végeztek a molibdén-szulfidos kenéssel, hogy meghatározzák kiváló kenési tidajdonságait. Felmérték a süllyesztékes kovácsipar helyzetét, s javaslatokat tettek a süllyesztékes kovácsolás helyes alkalmazására. A kerámikus formázással kapcsolatos munka során egy aceton-szilikátos kötőanyagot dolgoztak ki, amelyet alkalmassá tettek a folyékony keramikus formázásra. A kísérletek azt mutatták, hogy a kötőanyag tűzállósága 1600 C°-ot, nyomószilárdsága 11 kp/cm2-t is elért. Az eddig gyártott öntött hüvelyek megmunkálási idejének csökkentésére is új gyártástechnológiát dolgoztak ki. A kísérletek alapján javasolták, hogy az átalakító hüvelyeket precíziós öntéssel vagy műanyagból készítsék. Az Intézet munkatársainak számítása szerint az első esetben az öntött hüvelyek költségének 40%-a, a második esetben 73%-a takarítható meg. A fémszórás korrózióvédelmi alkalmazásával kapcsolatban kísérleteket végeztek légköri, hőkorróziós, füstgáz, vegyi, nyersolaj, szennyvíz, tengervíz és folyóvíz, továbbá 100% relatív nedvesség által okozott korrózió elleni védelemmel. Tervtanulmányt készítettek a nagy keménységet igénylő, nagy kopásnak kitett felületekhez alkalmazandó eljárásokra főképpen olyan alkatrészeknél, amelyeknek kellő keménységét hőkezelés útján nem lehet elérni. Megfelelő módszert dolgoztak ki a magyar fúróolaj-emulziók optimális felhasználására is, s összehasonlító vizsgálatokat végeztek néhány gyártmánnyal. Ennyit az eredményekről. Hangsúlyoznunk kell, hogy az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárultak az Intézet kitűnő nemzetközi kapcsolatai is, mivel megfelelő és állandó kooperáció alakult ki néhány külföldi társintézettel, így a moszkvaival, a prágaival, a krakkóival és a Karl-Marx-Stadt-ival. Ami az Intézet távlati terveit illeti, azokat természetesen az egész iparág fejlesztési teivei határozzák meg. Az 1963-ban összeállított 20 éves szerszámgépipari távlati fejlesztési terv, a KGST-ben végrehajtott szakosítások és az ott hozott határozatok mindenkori figyelembevételével — elsőrendű feladatként a világszínvonalat elérő korszerű gyártmányok létrehozását tűzi ki a magyar szerszámgépipar elé. Alapvető követelmény továbbá, hogy egyrészt növeljék a legyártott gépeken belül a nagy pontosságú szerszámgépek arányszámát, másrészt a gyártott gépek mind nagyobb része épüljön a család- és agregátelven, s rendelkezzék az építőszekrény-elvnek megfelelő megmunkáló egységekkel és automatizáló berendezésekkel. A jövő fejlődési1 kétségtelenül a legkorszerűbb technológiai eljárások megvalósítására alkalmas, nagy pontosságú, az automatizálás és a helyes szerkesztés folytán igen termelékeny szerszámgépekhez vezet. E feladatok keretében a SZIM Fejlesztő Intézetnek kell a fejlesztést elvégeznie, biztosítania kell a gyártó vállalatok és a fejlesztési munka összhangját, a gazdaságosabb és magasabb műszaki szintű gyártást. Az Intézet tevékenysége a jövőben tehát elsősorban a következő feladatcsoportokra összpontosul: Űj szerszámgéptípusok, részben vagy teljesen automatizált igen pontos szerszámgépek kialakításához szükséges kísérleti-kutatási munka elvégzése; új, progresszív technológiát megvalósító kísérleti gépek tervezése, és a gyártó műveknél elkészített prototípus megvizsgálása. Szerszámgéptípus-változatok műszaki megalapozásához szükséges kísérleti-kutatási tevékenység. Konstrukciókutatási tipizálás, végül az új szerszámgéptípusok kialakításához szükséges technológiai alapok 231
