Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
ként 5 soros sebességgel. A készülék prototipizálásra alkalmas szintig készült cL. sorozatgyártásra a GOM-ban kerül sor. A nukleáris műszerek területén az orvosi és geofizikai műszercsalád kidolgozása a legjelentősebb. Az orvosi műszercsalád kiépítésének az OKL-ban hagyományai vannak. Ezeknek a műszereknek a kutatása már az OKL megalapítását követő első években megkezdődött, akkor még klasszikus optikai, ill. finommechanikai megoldásban. A legelső jelentős műszer az artéria pulminális elzáródásának megszüntetésére való magas fokú finommechanikával kidolgozott szívkés volt. A műszert a BŐM később sorozatban gyártotta. A hazai és külföldi műtőkben végzett műtétek során a készülék nagy nemzetközi sikerű aratott. Egy másik jelentős kutatás egy precíziós érvarró készülék kidolgozására irányult. Az elkészült, többszöri fejlesztésen keresztülment kísérleti példánnyal sikeres állatkísérletek folytak. Az ugyancsak a kísérleti példány szintig kidolgozott koponyafúróval is végeztek állatkísérleteket. E két mechanikai jellegű műszer továbbfejlesztésére a geodéziai kutatások sürgősebb munkái miatt nem kerülhetett sor. Azonban az orvosi műszerek tématerületét az OKL a későbbiekben is megtartotta profiljaként. Ezután került sor egy broncho-oesophagoscop kidolgozására, amely a gége- és tüdőszakorvosok egyik fontos diagnosztikai műszere. A kutatás egészen új elven működő készüléket eredményezett. Az Intézet feladata volt egy felnőtt-, valamint egy gyermekméretű broncho-oesophagoscop készlet kidolgozása, valamint 5—5 példányban való legyártása. Az orvosi műszercsalád fejlődésében fordulópontot jelentett az Intézetben a nukleáris technika alkalmazása, amely világviszonylatban is a legújabb törekvések közé tartozik. A sugárzásuk alapján könnyen kimutatható és nyomon követhető izotópok viselkedése az emberi szervezetben sok, eddig nem vagy csak nehezen tisztázható folyamat diagnosztizálására nyújt lehetőséget. Az Intézetben kidolgozott négycsatornás radiocirkulográf is ilyen nukleáris diagnosztikai műszer. Keringési vizsgálatok részére, szív és vérkeringési rendellenességek kimutatására használható. A véráramba juttatott nyomjelző izotóp áthalad a vérkörökön, és ezáltal a vérben való elkeveredós folyamatáról, a keringési időkről, a szív perctérfogat-nagyságáról ad diagnosztikai szempontból jól értékelhető regisztrátumot. A berendezés felhasználható vese-, tüdő-, máj vizsgálatokra is. Négy csatornával, három nukleáris és egy EKG-csatornával működik. A vizsgálat alkalmával az egyes nukleáris csatornákhoz tartozó szcintillációs fejek a test kijelölt helyei fölé helyezendők el. Az EKG-csatorna lehetővé teszi az orvos számára, hogy az izotóp beadásakor és a vizsgálati diagram értékelésekor a szív működésének egyegy fázisát is figyelembe vegye. A berendezés közbenső tárolással működik. Az egyes csatornák diszkriminált, felerősített és megfelelően formált jeleit impulzusok formájában négysávos mágnesszalag rögzíti. A tárolt jelek a csatornák tetszőleges sorrendjében visszajátszhatok. Az átlagolást rateméter végzi, amelynek kimenetéhez kompenzográf kapcsolódik. Ez az átlagértékeket folyamatosan regisztrálja közös időalapú papírszalagra. A műszer kidolgozói Adamis Béla, Beírta László, Várnai Ferenc, valamint Szóig tjén Ottó voltak. Egy másik nukleáris orvosi diagnosztikai berendezés a pozitronscanner, amely elsősorban agydaganatok és tumorok kimutatására használható. A daganatokat az élő szervezetbe juttatott radioaktív, pozitronsugárzó izotópok automatikus feltérképezésével mutatják ki. Az izotóp által kisugárzott minden pozitron forrás-217 /
