Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
helyétől kis távolságra, két egymással ellentétes irányban mozgó gamma-kvantumot kelt. Két egymással szembeállított szcintillációs detektor érzékek ezt a sugárzást. A detektorok után kapcsolt mérőberendezés a két oldalról kapott jelek számának összehasonlítása révén megállapítja, hogy az észlelt feldúsulási hely a vizsgált testrész, pl. a fej szimmetriasíkjához képest melyik oldalon fekszik. A műszer kidolgozói Aclamis Béla, Gulyás Jenő és Helyes Géza voltak. Az izotópos diagnosztikai műszerek kidolgozásának megindításával szinte egyidejűleg jelentkezett az igény komplett, minden izotópos diagnosztikai vizsgálatra alkalmas orvosi laboratórium kidolgozására is. Ezekben a laboratóriumokban elvégezhetővé válik a jóddiagnosztikai és haematológiai vizsgálatoktól kezdődően, a cirkulográfiás vizsgálatokon át, a szcintigráfiás vizsgálatokig bezárólag a legtöbb számottevő izotópos diagnosztikai eljárás. Az orvosi műszerkutatás nem szűkült le csak az izotópos diagnosztikai műszerek kidolgozására, hanem az Intézet optikai és finommechanikai hagyományaiból kiindulva, valamint a korszerű vákuum- és sugárzástechnikai tapasztalatokra támaszkodva a röntgendiagnosztika területén is jelentős lépést tett. E munka eredményeként megszületett az első hazai röntgenképerősítő cső, amely a MEDICOR jó hírű röntgenberendezéseinek továbbfejlesztése. A képernyőn előállított kép a szokásos röntgen fluoreszcens képeknél fényerősebb és jobb felbontású. A röntgenképerősítő cső alapvető jelentőségű a gyógyászatban. Röntgendiagnosztikai alkalmazása kb. 30-szor kisebb sugárdózis használatát teszi lehetővé. A nagy felbontású és fényerős kép televízió segítségével továbbítható vagy filmre vehető. Ezen előnyök miatt nemcsak a kezelő személyzet egyéni sugárzási védelmét javítja meg lényegesen, hanem ma már egyre nélkülözhetetlenebb segédeszközévé válik a korszerű orvosoktatásnak is. A képerősítő cső kidolgozói Antal Ottó, Pető Gábor, dr. Hangos Istvánné és Gallé Márta voltak. A korszerű nukleáris méréstechnika nemcsak az orvosi műszerek területén jelent újat, hanem a geofizikai vizsgálatok számára is új lehetőséget teremt. Az ipari nyersanyagkutatás és a föld részletesebb megismerése szerte a világon egyre nagyobb műszerezettséget igényel. A könnyen fellelhető nyersanyagforrásokat a legtöbb helyen már feltárták, így az újabb feltárások már az eddigieknél alaposabb vizsgálatokat, mélyebb kutatófúrásokat és ezzel együtt a műszerektől — nehezebb körülmények között — még nagyobb érzékenységet követelnek. Ilyen igények alapján indult meg az Intézetben a geofizikai műszerek kutatása. Az első ilyen kidolgozott műszer egy magnetométer-berendezés, amely a földi mágneses teret méri nagy érzékenységgel és pontossággal. A mérés módja a protonok precessziójának a mágneses tér hatására való változásán alapul. A műszer első kísérleti megoldását az ELTE Geofizikai Tanszéke dolgozta ki, és a továbbfejlesztésében jelentősebb munkát Czabaffy András végzett. 1963-ban indult meg egy nukleáris geofizikai műszer kidolgozása, amelynek, szondái a földfelszíntől több ezer méter mélységig hatolva be a kutató fúrásokba aktivációs úton információkat adnak az ott található anyagokról. Nem hisszük, hogy az Optikai és Finommechanikai Kutatólaboratórium munkája az elmondottak után még összefoglaló értékelésre is szorulna. A Laboratórium munkatársai kiváló eredményekkel büszkélkedhetnek, s műszereik minden írásnál jobban bizonyítják sikereiket. IÍ18
