Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
avégett, hogy a mérési eredményekből az illető alkatrész jóságát, megbízható működését, valamint élettartamát jellemző adatokat mérni és rögzíteni lehessen. Fentiekből következően a gép univerzális jellegű. így alkalmas a felsorolt alkatrészek felfogására a gyakorlatban előforduló minden méretváltozatban, továbbá a nemzetközi szabványokban leírt körülmények közötti fárasztására úgy, hogy az igénybevételek száma mindenkor meghatározható. A tárcsáskapcsolókat állandó szögsebességgel való ide-oda forgatással vagy léptetve kapcsolgatással vizsgálják. Gyorsfárasztáshoz az egyirányú forgatás is elvégezhető. A gép kiképzése olyan, hogy az alkatrészeket elektromos terhelés alatt is lehet fárasztani. A gép sebességváItó szekrényt tartalmaz, amely a kapcsolótábla mögött foglal helyet és 9 fajta sebességgel mozgathatja a mozgatást átvivő szerveket. Ezek cserélhetők és a gép hátsó részén helvezkednek el. Ilyen szervek a következők: a lánchajtás, az excenterhajtás és a szükséges mozgatásokat előállító vezérlőtárcsák (léptető hajtás). Kifejlesztettek az Intézetben egy inkubátor-hőmérséklet szabályozót ;s. Az inkubátor koraszülött csecsemők védelmére és elhelyezésére használt orvosi készülék. Célja — többek között — állandó hőmérsékletű és légnedvességű levegő biztosítása a koraszülött csecsemő felneveléséhez. Az inkubátor hőmérsékletszabályozója elektronikus, tranzisztoros kivitelben készült. Érzékelője különlegesen kiképzett hídba kötött nikkel ellenállás-hőmérő. Az Intézet ultrarövid hullámú hőterápiás készülékéta gyógyászatban használják. Az elektródok közötti nagyfrekvenciás térben elhelyezkedő páciens szöveteiben keletkező elektromos veszteség hőhatását hasznosítja. Ez a készülék a gyógvászatban egyre inkább terjed, és hasznosságát ma már sok orvos bizonyítja. A Műszeripari Kutatóintézet eredményei közül természetesen elsősorban az ipari jellegűeket, magukat a műszereket ismertettük. Ezek kidolgozásához azonban jelentékeny elméleti kutatómunkát is kellett végezni, s maga az a tény, hogy ezek a műszerek elkészültek, azt bizonyítja, hogy az Intézetben sikerrel végeztek elméleti jellegű kutatásokat is. OPTIKAI ÉS FINOMMECHANIKAI KÖZPONTI K ETÁTÓLA150 IIA TÓ R11 M Néhány, külföldön is ismert üzem már a felszabadulás előtt is jó hírnevet szerzett a magyar optikai és finommechanikai iparnak. Ez a hírnév ösztönzést jelentett egy megfelelő kutatóbázis kialakításához. Az Optikai és Finommechanikai Központi Kutatólaboratórium 1949 novemberében kezdte meg működését azzal a céllal, hogy biztosítsa a fejlődő magyar optikai és finommechanikai ipar új, korszerű gyártmányainak kidolgozását. A megalakulás kezdeti nehézségeit a gyártási tapasztalatok ellenére elsősorban a szakemberek és a korszerű felszerelések hiánya jelentették. A fejlődés mégis igen gyors ütemű volt, mert az iparban akkumulálódott kutatási igény a feladatok özönét ontotta a még fiatal kutatóintézetre. Az így keletkezett ösztönző erő következtében évről-évre növekedett a létszám, a műszerezettség és a bonyolult feladatok megoldásain keresztül jelentősen megnövekedett a kutatók szakmai tudása. A fejlődés során bővült a kutatási terület is, mégpedig a vákuumtechnikai és fotokémiai kutatások megindításával. Ezek az ágazatok gyors fejlődésnek indultak, 14* 211
