Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézetei
Az Intézet folyamatban levő és távlati feladatainak ellátására lehetőséget kell teremteni egy kutatótelep felállításával. Ennek építése már folyamatban van Megverem Köztudomású, hogy a híradástechnika egyike a technika azon területeinek, amelyeken a fejlődés világszerte a legrohamosabb ütemben halad előre. Az alaptudományoknak — és ezek között elsősorban a fizikának, a szilárd testek fizikájának — legújabb eredményeit folyamatosan használja fel, és így azok a tökéletesített alapanyagokban és alkatrészekben testesülnek meg. Ezért a hazai ipari kutatásnak is messzemenően támaszkodni kell az alapkutatásra. Ez a meggondolás az építkezési terület kijelölésekor is arra vezetett, hogy a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetet az alapkutatással foglalkozó Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutatóintézete mellé telepítsék, s így a legszorosabb együttműködéssel oldják meg a feladatokat. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetre a KGST munkában fontos feladatok várnak. A szocialista tábor országai között a nmnkamegosztás további kiépítéséhez a műszaki fejlesztés együttes meggyorsítása, a kutatási intézmények fokozott együttműködése szükséges. A Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet jelentőségét különösebben hangsúlyozni nem kell, hiszen pusztán az a tény, hogy a híradástechnika a kiemelt iparágak közé tartozik, mutatja hogy a kutató-fejlesztő munkára különös gondot kell fordítani. Ez természetesen a szellemi és az anyagi kapacitás bővítését kívánja. A kutatás anyagi és szellemi alapjait azonban mindenképpen biztosítani fogják, és így lehetővé válik, hogy a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet a következő években mind eredményesebben dolgozzék. F orrás munkák : Az Intézettől kapott anyagok. J A R M ŰFE JLE SZTÉSI IX TÉZET Amikor a felszabadulás után a nagy ipari üzemeket államosították, tervbe vették, hogy nagymértékben növelik az autógyártást, s ennek megvalósítására új autógyárat állítanak fel. Ennek az új autógyárnak már korszerű gyártási elvekre kellett épülnie, s a cél az volt, hogy sorozatban gyártott alkatrészeket a termelés és szerelés minél nagyobb mérvű gépesítésével és automatizálásával különféle egységekbe lehessen építeni. Ennek érdekében rendelte el még 1948-ban az akkori Nehézipari Központ az Autótervező Iroda felállítását. Ide gyűjtötték össze a szakembereket, s az volt a eél, hogy olyan, független tervezőiroda létesüljön, amely a gyári kötöttségektől függetlenül mindig a legkorszerűbb gyártmányok, ill. technológiák bevezetéséről gondoskodik. Az első feladat a XIK 130 jelű terepjáró rajgépkocsi főterveinek és részletrajzainak elkészítése volt. Az Autótervező Irodával egy időben alakult meg — ugyancsak a Nehézipari Központ felügyeletével — az ún. Stevr-iroda is, amely a közvetlen kapcsolatot tartotta a licencet adó vállalattal. E két irodából, ill. az ott dolgozó szakemberekből alakult meg 1950-ben a Jármíífejlesztési Intézet. 191
