Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Magyar Tudományos Akadémia intézetei

eltolódás, tehát az izotópok százalékos előfordulási arányát nagy pontossággal kell mérni.

Foglalkoztak az Intézetben az abszolút geológiai kormeghatározási módszerek hibaszámításával is. Az abszolút kormeghatározási módszerek hibaszámítási problémáinak feldolgozása során a Gauss-féle hibaterjedési törvény alapján összefüggést vezettek le a Rb—Sr kormeghatározási módszer hibája, valamint a mérés során

MI-1305 tömegspektrométer

fellépő mérési hibák (Rb, Sr mennyiségi meghatározásának hibái, izotóparányok mérési hibái) között. Tekintetbe vették a bomlásállandó pontatlanságából származó hibát is. Az eredő hiba értéke megfelelő pontossággal közvetlenül leolvasható.

Az Intézet megindulása óta foglalkozott természetes vizek urániumtartalmának meghatározásával. Egy rendkívül érzékeny, külföldön már kidolgozott fluoreszcenciás módszert tökéletesítettek. A módszer segítségével 1 tonna vízben 1/100 mg U még könnyen kimutatható. A módszer lényege röviden az, hogy a vízből az urániumot tributil-foszfátos szolvens extrakcióval a legkedvezőbbre beállított feltételek között kivonják, koncentrálják és rendkívül tiszta nátriumfluorid port szennyeznek be vele. A nátrium-fluorid port platina tányérkán pontosan beállított körülmények között gyönggyé olvasztják. Lehűlés után a gyöngyöket ultraibolya fénnyel megvilágítva, a szennyező urániumatomok mint lumineszkáló centrumok a nátrium-fluoridot zöld színű fluoreszkálásra kényszerítik. A fluoreszkálást foto-16