Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
zárlat-védelmet mutatjuk be (kifejlesztette dr. Pázmándy László, a műszaki tudományok kandidátusa). Itt a testzárlatvédelem elve a következő: földzárlat esetében a generátorfeszültség-rendszert a zérus sorrendű feszültség érzékelése után különleges tekercselési! 5 oszlopos földelőtranszformátor szekunder oldalára kapcsolt ellenállás segítségével földelik. Megfelelő tekercseléssel a kívánt hatás biztosabban elérhető, mint a régebbi rendszerekben. A földelő-ellenállás megfelelő megválasztásával a generátor bármely pontjában fellépő földzárlat esetén biztosítható, hogy a földzárlati áram megfelelő nagyságú legyen. A védelem működésének elve röviden összefoglalva a következő: Ha a védendő rendszerben bárhol földzárlat keletkezik, ezt a zérus sorrendű feszültségre kapcsolt fesztiltségrelé érzékek, és bekapcsolja a földelőtranszformátor eddig nyitott szekunder körét. A bekapcsolás után a hibahelyen és a földelőtranszformátor primer tekercselésén keresztül olyan nagyságú áramerősség folyik (még csillagponti földzárlat esetében is), amely alkahnas a generátoron elhelyezett védelmi berendezés működtetésére. Ugyanez az osztály dolgozta ki a háromfázisú hálózati önműködő visszakapcsoló berendezést középfeszültségű hálózatra. A dr. Bach Iván, a műszaki tudományok kandidátusa által kidolgozott berendezésben a következő folyamatok játszódnak le: A védelemtől eredő kioldó parancs megjelenésekor az ejtéskésleltetésű segédrelé megszólal, öntartást létesít magának. A relé munkaáramú érintkezője útján feszültséget kap a visszakapcsoló relé, amely megszakítja a relé áramkörét. Amikor ennek az ejtéskésleltetett érintkezője záródik, a megszakító „be” parancsot kap, a megszakító kapcsolódása után megszólal a reteszelő időrelé, amely szintén tartó áramkörbe lép. Ha a reteszelő időrelé időzítésének tartama alatt újabb kikapcsolási parancs nem érkezik, a készülék kezdeti állapotába áll vissza. Ha a reteszelő időrelé időzítésén belül újabb zárlat következett be, a védelem újabb kioldó parancsot ad, és a megszakító másodízben kikapcsol, a reteszelő időrelé öntartása véglegessé válik, és a berendezést mindaddig hatástalanítja, amíg a kezelő a működtető nyugtázókapcsolóval a zárlat megszűnésének a tényét nem nyugtázta. Nyugtázás után a készülék ismét kezdeti állapotába áll vissza. A leírásból következik, hogy a reteszelő időrelé beállításával rögzíthető az az időtartam, amelyen belüli parancsra a berendezés másodízben nem fog visszakapcsolni. Természetes tehát, hogy a reteszelő időrelé időzítését a védelem időzítése fölé kell beállítani. Az Elektronikus Osztály munkáiból szóljunk elsőként az erőművi teljesítményszabályozó automatikáról. Kifejlesztői: Uzsoki Miklós, Vörös Károly. Együttműködő villamosenergia-rendszereken belül az energiaegyensúly fenntartása, ill. a rendszereket összekötő távvezetékeken átmenő energiának a megállapított értéken tartása elengedhetetlenül szükségessé teszi a rendszereken belüli szabályozást. A szabályozásnak olyannak kell lennie, hogy a hálózatok és az erőművek tulajdonságait figyelembe vegye, és biztosítsa a kölcsönös segítségnyújtást esetleges üzemzavarok esetén. A szabályozóberendezés általában a következő két főrészből áll: — a központi teherelosztóban elhelyezett berendezés feladata, hogy a csereteljesítményben, ill. a hálózati frekvenciában beálló változásokat figyelembe véve a rendszeren belüli erőműveket olyan irányba befolyásolja, amely megfelel a szabályozás feltételeinek, ill. az energiarendszerek közötti egyezménynek; — az erőművekben felállított szabályozóberendezós a központi teherelosztóból kapott utasításoknak megfelelően úgy szabályozza az energiatermelést, hogy az megfeleljen az erőmű gazdaságos üzemének. A Villamos Energetikai Kutató Intézet az Erőmű Tröszt megbízására foglalkozik a megfelelő szabályozóberendezés kifejlesztésével. Az Intézet által gyártott 171