Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
nek — az első hazai analóg számítógépnek — a tervezését az Intézet 1950 elején kezdte el, és a tervezés elvi része még ugyanebben az évben le is záródott. Majdnem teljes egészében az Intézet maga végezte a kivitelezést is. A berendezést 1953 nyarán adták át rendeltetésének, és mindjárt, kezdettől fogva kifogástalanul működött, 12 év óta állandóan üzemben van. A létesítéskor még Európában összesen csak nyolc hasonló hálózati modell működött. A modell univerzális, ami azt jelenti, hogy tetszés szerinti hálózatok képezhetők le a segítségével. 50 Hz-es segédáramforrásról táplálják. (A modellek többsége 500 Hz-es. Az akkori hazai viszonyoknak a kisebb frekvencia választása jobban megfelelt és gyorsabb megvalósítást tett lehetővé.) A feszültséget és áramot, valamint a teljesítményt és teljesítményszöget 0,3% pontosságú erősítőn keresztül mérik. A különböző fiókok dugaszolótábla segítségével köthetők össze. Azún.tabulátorral a központi mérőasztal V, A, W, VAm műszerei beiktathatok bármely csomópontba. Az erőművek feszültségvektorainak hossza és fázishelyzete az Intézet által konstruált különleges megcsapolásos transzformátorokból álló berendezés segítségével 0,1 Y-onként, ill. 0,1 fokonként szabályozható. Az impedanciák 2 vagy 3 nagyságrendben dekádrendszer szerint fokozatkapcsolóval állíthatók be. A reaktanciákat légréses, megcsapolásos fojtótekercsekkel képezték le, amelyek különleges szerkezetüknél fogva rendkívül tág határok között lineárisak. Működésének kezdete óta a modellen számos igen fontos hálózati mérést végeztek. Hasznosságára jellemző, hogy egyetlen, néhány napos vizsgálat nyomán — amelyet a berendezés életének első heteiben folytattak le — az országos együttműködő energiarendszer feszültségszabályozóinak és a generátorfeszültségeknek új beállításával elérhető volt, hogy az országos hálózat régebbi csökkent, 100—105 kV körüli feszültségét 120 kV körüli értékre lehetett beállítani. Ezáltal az átvihető teljesítmények lényegesen megnövekedtek, az együttműködés (sztatikus) stabilitási viszonyai erősen megjavultak, és a generátorok meddő teljesítmónyszolgáltatása megnőtt. Ilyen módon szerény számítással azóta is hetenként legalább félmillió Ft a gazdasági haszna ennek a vizsgálatnak. (Eltekintve az üzembiztosság-növelés más irányú, itt nem értékelt hasznától.) A hálózati modellen az elvi jellegű vizsgálatokon kívül igen sok konkrét célú mérést végeztek. Ezek az 5—10 éves távlati terv szerint elkészítendő hálózatok megtervezésével, az új erőműveknek az energiahálózatba való bekapcsolása révén felmerült problémákkal — pl. a Tiszapalkonyai Erőmű, Dunamenti Erőmű, Oroszlányi Erőmű, Gyöngyösi Erőmű — kapcsolatosak. Fontos szerepe volt a modellnek pl. a környező országokkal való energia-összeköttetések létesítésében, és ezek közül elsősorban a most épülő szovjet—magyar 400 kV-os összeköttetésnek számos vizsgálatát kell kiemelni. Kétéves időszakonként elkészült az országos hálózat ún. zárlati térképe, amely adatokat szolgáltatott arra, hogy az energiarendszer különböző pontjain spontán keletkező zárlatok a hálózat egyes részeiben milyen terheléseket jelentenek, és így a berendezések igénybevételei számba vehetők voltak, valamint a zárlat védelmi rendszer beállítását ezekre az adatokra lehetett alapozni. A Hálózatszámítási Osztály — amely a modellt működteti — foglalkozott megtörtént üzemzavarok újbóli leképezésével, aminek alapján következtetni lehetett az üzemzavar okára. Egyik fontos területe a vizsgálatoknak a sztatikus és dinamikus stabilitás meghatározása, amely kérdés a rendszer kiterjedésével és az energia-összeköttetések növekedésével mindjobban előtérbe kerül. A Hálózati Laboratórium Védelmi Osztálya különböző zárlatvédelmi és hálózati automatika készülékeket fejlesztett ki. Ezek mindegyikének ismertetésére nincsen módunk, ezért a példa kedvéért a VILLENKI-rendszerű generátorföld-170