Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
Ehhez kapcsolódik a műanyagipar segédanyagainak problémaköre, amely pl. lágyítók és stabilizátorok, habképző anyagok gyártástechnológiájának kidolgozását kívánja. Itt a szerves fémvegyületek közül pl. a dibutilon-dilaurát előállítása (Vuich Sándor) kísérleti üzemi szintig jutott el, amit rövidesen a termelőüzemi alkalmazásba vétel követ. A kőolaj alapú vegyipar, amint ismeretes, tért hódít világszerte. Nálunk is várható ennek kibontakozása, és az Intézet is dolgozik az e körbe vágó problémákon, így a kőolajipar által termelt olefinek hasznosítása végett foglalkozik az ún. oligomerizálási technológiák kidolgozásával (dr. Zöllner Gyula, Godla Imre). A kutató munka eredményeként előállított vegyületek, pl. a C6—09 termékek, a MÄFKI által kidolgozott oxo-szintézis nyersanyagaiként hosszabb szénláncú alkoholok előállítását teszik lehetővé, az utóbbiak viszont különféle céllal feldolgozva pl. modem detergensek hatóanyagait eredményezik. Foglalkozik az Intézet a műszálgyártási alapanyagok választékának bővítésével is, amikor a tereftálsav-alapú poliészterek gj’ártástechnológiájának kialakításában működik közre (dr. Zöllner Gyula). Sajátosan a benzoesav tereftálsawá alakítását kutatja (Balajti András), amely katalitikus folyamat alapos elméleti tanulmányozást igényel és számos ilyen jellegű kérdés felderítését teszi szükségessé. A ketén-diketén alapú termékek gyártástechnológiáit is kutatja az Intézet (Wurdits Imre), minthogy realizálási lehetőségek ígérkeznek az Egyesült Vegyiművek folyamatban levő bővítése révén. Uj, hatalmas kutatási terület nyílt meg és rendkívül fontos feladatok adódnak a vegyipari szennyvizek kezelése terén (Migray Ernőd). Ezek ellátására az Intézet új osztállyal bővült 1963 folyamán, és az elkövetkező években nagy kutatási kapacitást kell erre a kérdésre fordítania. A szerves vegyszerek országos szabványosítása (Márkus László) terén is fontos teendők hárulnak az Intézetre, amely 1962 óta szabványbázis is. Az elmondottak, úgy hisszük, jól bizonyítják, milyen szerteágazó tevékenység folyik a Szervesvegyipari Kutatóintézetben. Az eredmények azt igazolják, hogy ez a munka nemcsak sokoldalú, hanem eredményes is. VILLAMOS ENERGETIKAI KUTATÓ INTÉZET („VILLENKI”) A Villamos Energetikai Kutató Intézetet a villamos energia előállítása és elosztása terén felmerülő problémák megoldására alakították még 1949 végén. Az Intézet e feladat kapcsán a kizárólag elektrotechnikai problémák megoldására kapott megbízást. Egészen a legutóbbi időkig az Intézet konstrukciós kérdésekkel kevesebbet foglalkozott, mert hiszen működési köre főképpen a gyártmányok gyakorlati alkalmazására, és azok üzemi körülmények közötti viselkedésének kutatására terjed ki. Kivételt jelentett a porcelánszigetelők fejlesztése, a zárlatvédelmi és részben túlfeszültségvédelmi készülékekkel, valamint az energiarendszerben alkalmazott szabályozó- és hírközlő eszközökkel kapcsolatos kutatás. Végül meg kell még említenünk azt is, hogy az Intézet feladatköréhez tartozott a villamos távvezetékek oszlopainak szerkezetével kapcsolatos kutatás, bár ezt egy időre más intézetnek adta át. A következő években a Villamos Energetikai Kutató Intézet tevékenysége minden bizonnyal más szerkezetekre is kiterjed, ui. most építették fel a Magyarországon egyedülálló nagy teljesítményű zárlati laboratóriumot és az első valóban li* 163
