Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
a folyamatos gyártást a Hungária Vegyiművekben. Ez az aránylag kis méretű, de a hazai viszonyokhoz képest már kellően műszerezett gyár részben ellátja nyersanyaggal a Magyar Viscosagyár Danulon-üzemét. Ezt az első magyar szintetikus szálat a hazai textilipar sikeresen használja fel. Az eljárás során a fenolból hidrogénezéssel ciklohexanolt, ebből oxidációval ciklohexanont állítanak elő. A ciklohexanonból kapják ezután az oximet, majd ennek átrendezésével a kaprolaktámot. Az Intézet a próbagyártás tapasztalatait már a Hungária Vegyiművek mérnökeivel közösen értékelte, s ezek alapján lehetővé vált, hogy a gyár termelése —■ a terveknek megfelelően — háromszorosára nőjön, valamint az is, hogy a kutatás alapján kezdhessenek hozzá egy 5000 tonnás kaprolaktámgyár tervezéséhez. Meg kell jegyeznünk, hogy az eljárás során az Intézet a berendezés egv részét szabadalmazta, a feltalálók Marton József és Tálraaljai Ákos. A vegyipar gyors fejlődése már önmagában is a legkülönbözőbb lehetőségek kihasználására csábítja a kutatókat, de maga a kutatás is sok olyan megoldást, részeredményt produkál, amely más, az eredeti céltól esetleg távol eső kérdés megoldásához visz közel. Talán ezzel magyarázható néhány olyan kisebb jelentőségű eljárás üzemesítése is, amelyek önmagukban ugyan nem jelentettek nagy termelési értéket, de egyfelől szerény kezdetét jelentik egy új iparág kifejlesztésének, másfelől mint gyógyszeripari intermedierek, jelentőségük túlnő termelési értékükön. A többi között az Albertfalvai Vegyigyárban egy így kidolgozott eljárás alapján folyik a szebacinsav előállítása ricinusolajból (dr. Huszti Dénesné). A szebacinsav műanyaglágyító alapanyag. Az előkészítő kutatás 1955-ig folyt, s ezt részben követve az amino-pelargonsav gyártási előírása készült el. A kutatási feladat olyan szebacinsavelőállítási eljárás kidolgozása volt, amely szerkezeti anyag és technológia szempontjából egyaránt könnyen kivitelezhető. A szebacinsav alapanyaga technikai ricinusolaj, amelyet 240 C°-on marónátronömledékbe adagolnak. A végbemenő reakcióban a ricinolsavból hidrogénfejlődés közben szebacinsav, kaprilalkohol és metil-hexilketon keletkezik. A vízzel felhígított reakcióelegyet kénsavval semlegesítik, s ekkor a technikai ricinusolajban levő olaj- és sztearinsav, valamint változatlan ricinolsav szabadul fel. Ezek leválasztása után további savanyítással nyerik a szebacinsavat. A szebacinsav észterei -— különösen a butilészter és az oktilészter — kiváló PVC- lágyítók. A dibutil-szebacát fagyálló lágyító. A szebacinsav ezen kívül az aminopelargonsav gyártásának egyik alapanyaga, s így szuperpoliamid műanyagok gyártásaivá alkalmas. Ez annyit jelent, hogy a szebacinsav hazai gyártása megoldja a fagyálló PVC-cikkek termelésének egyik problémáját, lehetőséget ad nylonszerű poliamid-típusú műanyagok előállítására. Ezzel egy időben a szebacinsav melléktermékeinek felhasználásával is foglalkozott az Intézet. A szebacinsav gyártása során a legnagyobb mennyiségben keletkező melléktermék a metil-hexil-keton-tartalmú kaprilalkohol. E kaprilalkoholból készült nedvesítőszer előállítására egyébként az Intézet szabadalmat is kapott. Ezek után az volt a feladat, hogy a szabadalomban leírt eljárást a gyakorlatban is megvalósítsák. Az Intézet munkatársai a kaprilalkoholt vákuumfrakcionálással ketonmentesítették. A maximum 3—5% ketontartalmú kaprilalkoholt zsírsav-monogliceriddel keverve maleinsavval észterezik, s végül a kevert dikapril-maleinátra nátriumbiszulfidot addicionálnak. Az így nyert rendkívül nagy hatású felületaktív anyag felhasználható a vegyiparban mindenütt, ahol nedvesítőszerek használatára van szükség. De hasznosíthatják azok a rokon iparágak is, ahol vegyi eljárásokat alkalmaznak. így használható a textiliparban, a kozmetikai iparban és bizonyos háztartási szerek készítésekor. Mégis elsősorban a bányaipar látja hasznát ennek az új 160
