Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Nehézipari Minisztérium intézetei

hulladékanyagból a bazalt összetételét megközelítő és technológiai sajátságait felülmúló kristályos műkő előállítására dolgoztak ki eljárást.

Berendezkedtek kerámiai alapanyagok technológiai minősítésére és ásványi összetételűk egzakt vizsgálatára. Elvi jelentőségű megállapításra jutottak a természetes hidraulikus kötőanyagok lekötése során végbemenő folyamatok tanulmányozása terén. Felismerték a lekötéskor keletkező és feltételezhetően a szilárdságot hordozó kristályszövedék aragonit mivoltát, és így javaslatot tudtak tenni a lekötés meggyorsítására, a szilárdság és a szu'fátkorrózió-állóság növelésére. A javaslat szerint szén-dioxid atmoszférát és gőzölést egyidejűleg kell alkalmazni.

Szerkezeti röntgenanalízis és kristály kémiai megfontolások alapján eljárást dolgoztak ki szilikatégla gyártására hazai homokból és homokkövekből, valamint stabilizált dolomit tégla gyártására. A Szénfeldolgozó Osztály kutatásai során talált magas lágyuláspontú pilisi szénhamu geológiai, ásványtani és szerkezeti vizsgálatával sikerült a széntelepek kísérő kőzetének felismerése és e tűzálló anyagok samottipari felhasználásának bevezetése.

Xépgazdasági szempontból rendkívül fontosak a korrózió elleni védekezéssel kapcsolatos kutatások. A Korróziós Osztály 1950. augusztus 1-én kezdte meg működését, amikor a Szegedi Tudományegyetemen működő korróziós kutatólaboratóriumot a XEYIKI átvette, majd 1901. január elején Veszprémbe költöztette. Az első években néhány kisebb jelentőségű, de sürgős kérdés megoldása volt a feladat,

Korróziós vizsgálatok