Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Nehézipari Minisztérium intézetei

fűtő- és tüzelőanyagok használatát követelik majd meg. Jelenleg e témán belül a különböző katabzátorok és katahzátorhordozók vizsgálatával foglalkoznak a leg­megfelelőbb katalizátor kiválasztása céljából. Megállapítják azokat a technológiai körülményeket, amelyek között a legkisebb benzinképződés mellett a lehető leg­nagyobb százalékban keletkezik tüzelőolaj. Tanulmányozzák továbbá az előzetes kén- és nitrogénmentesítés hatását a hidrokrakkolás folyamatára. Az Intézet munkatervében szerepel néhány reproduktív jellegű kutatási téma is, így pl. foglalkoznak az aromások kinyerésével. A reformált benzinek és a könnyű szénhidrogének olefin-előállítás céljából végzett hőbontása során keletkező ún. pirolízisbenzinek nagy mennyiségben tartalmaznak hazai vegyiparunk számára nélkülözhetetlen aromás-benzol-, toluol- és xi lol vegyületeket. Ezeket a vegyiileteket a megfelelő alapanyagbenzinekből extrakciós eljárásokkal különítik el. Foglalkozik ezenkívül az Intézet izomerizálással, mivel a távlati tervekben szerepel egy izomerizálóüzem létesítése, valamint dezalkilezéssel, mivel a refor­málással előállított aromások megoszlása értékesítési szempontból kedvezőtlen: aránylag kevés a benzol és sok a toluol. A toluol értékesítésének egyik lehetősége, hogy benzollá alakítják, de hasznos lenne ha az igen keresett fenollá tudnák átala­kítani. Ez utóbbi kivitelezésére az Intézet kétlépcsős oxidációval kísérletezik. Megkísérelte az Intézet a melléktermékként keletkező o-etil-nitro-benzol áta­lakítását kopogásgátlóként használható o-etil-anihnné. A reakció technikai kiér­tékelésére sikerült járható utat találni; a gyártás gazdaságosságának vizsgálata folyamatban van. Foglalkozik még az Intézet a nyomás alatt végbemenő folyadékfázisií reakciók kinetikai vizsgálatával, molekulasziták alkalmazásával, gáz- folyadékkromatog­­ráfiával. Kísérleteket végeznek a nyomelemek meghatározására kőolajtermékek­ben, végül pedig katalizátorokat vizsgálnak. Az Intézet eddigi és még folyamatban levő kutatásainak alapján 1972-ig több milliárd forint értékű ipari beruházásra kerül sor, így benzinreformáló és gázola j kéntelenít ő, hidrokrakkoló és hidrogén­­előállító, valamint hidrogénes kenőolajfinomító üzemek felállítására, amelyekben néhány, az Intézetben kidolgozott eljárás segítségével szuperbenzint, közlekedési gázolajat, finomított kenőolajat, tüzelőgázolajat és aromásokat állítanak majd elő. A Nagynyomású Kísérleti Intézet munkája során természetesen szorosan együtt­működik más kutatóintézetekkel, valamint azokkal a gyárakkal is, amelyeknek munkáját kutatásával segíti. Az együttműködés néhány külföldi kutatóintézetre is kiterjed. Igen erős a kapcsolat — és ez egészen magától értetődik — a megfelelő egyetemi tanszékkel, nem is szólva persze az Intézet munkáját irányító szervekről. Az Intézet természetesen részt kapott a szocialista államok kutatási program­jából is. A KGST-témák közül részt vesz a hidrogénező eljárások kőolajfeldolgozó ipari alkalmazhatóságának vizsgálatában; résztvevője a „Hidrokrakkoló eljárás kidolgozása maradék nyersanyagokra” c. téma első szakaszának, és koordinálója és témavezetője ugyanezen téma harmadik szakaszának (,,A Varga-eljárás kidol­gozása és üzemi alkalmazása”). Együttműködik a „Hidrokrakkoló eljárások kidol­gozása kőolajdesztillátumok feldolgozásához”, a „Katabzátorok előállítása, vizs­gálata, kiválasztása lűdrogénező eljárásokhoz” és az „Ipari reformáló katabzátorok vizsgálata”, „Vizsgálatok a reformáló katabzátorok korszerűsítésére” c. témák kidolgozásában is. Az eddigi munka ismertetése után nézzük most már, melyek a Nagynyomású Kísérleti Intézet további tervei. Az üzem megindításáig és a kezdeti üzemelés ide­jében az ipar által igényelt mértékben foglalkoznak a reformálással, az aromás extrakcióval, a párlat-hidrokrakkolással és a kenőolaj hidrogénező finomításával. 142

Next

/
Thumbnails
Contents