Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
mennyiség gyártását. Hangsúlyozni kell, hogy mindezeknek a témáknak a megoldásában az Intézet nemcsak a kutatási munkát végezte el, hanem az üzemi bevezetésben is jelentékeny segítséget nyújtott. A már gyakorlati megvalósításra átadott fontosabb eredmények megismerése után érdemes áttekinteni azt is, hogy milyen feladatok megoldásán dolgoznak az Intézet munkatársai. Az egyik kutatási téma a nyersanyag forráspont-tartományának és víztartalmának hatása a reformálásra. A reformálás néhány tisztázatlan részletkérdésének vizsgálata még folyamatban van. Meg kívánják állapítani, hogy a víz jelenléte a nyersanyagban a katalizátort károsítja-e, vagy pedig a reformálás kémiai reakcióit befolyásolja, és hogy a káros hatások milyen víztöménységnél jelentkeznek. Megvizsgálják még, hogy miként befolyásolja a reformálási reakciókat a benzin nyersanyag végforrpontjának megválasztása. Foglalkozik az Intézet a kenőolajok hidrogénező finomításával is. A kenőolajoknak az utóbbi időkig kizárólag kénsavval és derítőfölddel végzett befejező finomítását a reformáláskor melléktermékként keletkező olcsó hidrogén felhasználásával is el lehet végezni. Hidrogénező finomítás során az anyagveszteség kisebb, nincsenek savgyanta-elhelyezési nehézségek, nem kell a folyamatba szilárd anyagot táplálni, az eljárás folytonossá és gazdaságosabbá tehető, mint a kénsavas—derítőföldes kezelés. Ez idő szerint a propános aszfaltmentesítés során keletkező gyanta, továbbá a kenőolajgyártás során keletkező paraffin és petrolátum hidrogénező finomításának lehetőségeit vizsgálják. A kísérletek a katalizátor kutatására is kiterjednek. A kutatómunka már eddig is eredménnyel járt; nagy kéntartalmú félfinomítványck jóhozamú hidrogénező finomítására találmányi eljárást nyújtottak be szabadalmaztatás céljából. A munkát a Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézettel és a Dunai Kőolajipari Vállalattal együttműködve folytatják. A vákuumpárlatok hidrokrakkolásával kapcsolatos kutatás elsősorban azért került előtérbe, mert előreláthatólag növekedni fog a kénmentes, megfelelő dermedéspontú háztartási tüzelőolajok iránti kereslet. A tapasztalatok viszont arra engednek következtetni, hogy a paraffinos párlatok enyhe hidrokrakkoló átalakításával az ilyen követelményeket kielégítő minőségű tüzelőolajok állíthatók elő. E kezelési mód előnye az is, hogy az így keletkezett termék nem szennyezi olyan nagymértékben a levegőt. Ez azért is fontos, mert bizonyosra vehető, hogy a nagyvárosok levegőjének egyre fokozódó szennyeződése miatt a jövőben mindenütt a kéntelenített Félüzemi füstgáz-cirkulácics kemence 141
