Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
MŰANYAGIPARI KUTATÓINTÉZET A műanyagipari kutatások jelentőségét senki előtt nem kell hangsúlyozni, hiszen a műanyagok előretörése, az iparág fejlődése önmagában is bizonyítja milyen rendkívül fontos, hogy a tudománynak és az iparnak ebben az ágában sem maradjunk le. Ez a felismerés vezetett természetesen a Műanyagipari Kutatóintézet megalakításához is 1950 január 1-én. Bár szinte minden kutatóintézetről el lehetett mondani, hogy megalakulása pillanatában nem volt jól képzett és gyakorlott kutatógárdája, mégis ezeknek az intézeteknek a többsége legalább olyan formában volt előnyben a Műanyagipari Kutatóintézettel szemben, hogy ipari gyakorlattal rendelkező szakembereket vonhatott be a kutatásba. JVlivel azonban Magyarországon műanyagipar sem volt, s mint említettük, a műanyagkémiának kutatási múltja sem volt, az Intézet megalakulásakor a sajátos problémák tömegét kellett megoldani. Mindebből következik, hogy az első feladat a kutatógárda megteremtése és nevelése, a kutatási eszközök megszerzése, a félüzemi és kísérleti üzemi metodika elsajátítása volt. Mindez önmagában is nehézségekkel járt, s ezeket csak növelte, hogy népgazdaságunkon belül a műanyagiparral szemben támasztott követelmén3Tek állandóan változtak, a kutatómunkát ehhez kellett igazítani. A Műanyagipari Kutatóintézet 1950-ben fiatal gárdával igyekezett a hazai műanyagkutatást megteremteni. Erre az időre esett az Intézet Hungária körúti székházának megépítése és a legtöbb kutatási téma megkezdése. A kutatás kiterjedt a műanyagkémia minden ágára, bár ugyanakkor a megvalósítási lehetőségek talán még kisebbek voltak, mint a szerves vegyiparban, hiszen ekkor még csak egy műanyagot előállító gyár volt, a Kőbányai Műanyaggyár. Mindezek ismeretében 1952 és 1955 között célszerűnek látszott a kutatást a hazai lehetőségeknek megfelelően a legfontosabb témákra leszűkíteni. Ebben az időben lépett ki a kutatás a laboratóriumi méretekből. Ekkor kapta meg az Intézet félüzemi kísérletek céljára a soroksári kísérleti üzemet, és megindult a központtól nem messze levő Feldolgozástechnikai Osztály működése is. Megindult a vinilklorid kísérleti üzem, foglalkozni kezdtek a szálhúzás technológiájával. Kidolgozta az Intézet a kisnyomású polietilén előállítását, amelynek alapján a Colorchemia papkeszi üzemében kísérleti üzem létesült (dr. Kovács Lajos, dr. Simon Arthur). Ezzel megkezdték a hazai nyersanyagbázison alapuló poliolefin-ipar kutatásának kifejlesztését. A gyárak egész sorában érezhetővé vált már ekkor az Intézet működése. Az ioncserélő kutatás eredménye a Medicolor gyárban létesített különleges ioncserélő üzem (dr. Mikes János). A Colorchemia Festékgyárban az üvegszállal erősített telítetlen poliésztergyanta lemezek gyártása folyt (Yancsóné Szmercsányi Ibolya). A Nitrokémia Ipartelepek aminoplaszt- és metil-metakrilát-üzemei szintén az intézet eredményeinek tanújelei (dr. Laczkó Edéné). Más eredmények megvalósítása most van folyamatban. így pl. poliészter alapgyanták gyártása, műszálak gyártása, két éve folyik már a poharaid tömb gyártása. Ezeken kívül számos olyan kidolgozott eljárás van, amelyek üzemi megvalósítását vagy beruházási nehézségek, vagy megfelelő profilú gyár hiánya késlelteti (pl. az utánklórozott PVC előállítása). Pedig a kis volumenű, de fontos speciális műanyagfajták gyártását sem szabad lebecsülni. Példának említjük meg a poliészter optikai ragasztók előállítását, amelyek segítségével a Gamma Optikai Művekben több ezer készüléket trópusállóvá tettek, és így lehetővé vált azok exportálása Egyiptomba, Kínába. Ebből látszik, hogy a klasszikus műanyagféleségek nagy volumenű gyártá-126
