Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)

A Nehézipari Minisztérium intézetei

A Kollonits eh János vezetése alatt Fusch Oszkár és Hajós Andor részvételével megin­dult kutatás 1952-ben lehetővé tette a racem, 1954-ben pedig az optikailag aktív kloramfenikol üzemszerű gyártásának megindítását. Ebben a témában számos szabadalmi bejelentést tettek, amelyeket érvényesítettünk a gyógyszeripar szem­pontjából számottevő kapitalista országokban. Az így biztosított szabadalmi hely­zetünk lehetővé tette az itthon gyártott készítmények exportját az anyagszabada­lommal rendelkező országok kivételével minden irányba. E téma folyománya volt az a kiterjedt munka, ami a boro-hidri­­dek kémiájával kapcsolatban megindult és az alkáliföldfém-boro-hidridek előál­lításához, gyártási technológiájának ki­dolgozásához vezetett. Érdekes megálla­pítások születtek az amino-diolok sztereo­kémiájával kapcsolatban. A kloramfeni­kol gyártása komoly feladatot jelentett az ipar számára, amelyet az Intézet az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyárral és a Chinoin gyárral a legjobb együtt­működésben végzett el. Az oxi-tetraciklin gyártást példa­szerű gyorsasággal dolgozták ki és üze­­mesítették. A gyártás már 1955-ben megindulhatott, és 1956-tól kezdve je­lentős export lebonyolítására nyílott le­hetőség. Gyorsaságunk folytán az összes környező országokat megelőzve jelenhe­tett meg a magyar gyógyszeripar az első tetraciklinnel a piacon. Minthogy a cikk­ből jelentős nyugati export vált lehetővé abban az időszakban, amikor ezeknek az antibiotikumoknak az ára még nagyon magas volt, a gazdaságossági mutató igen kedvezően alakult, továbbá az erre a célra épített üzem költsége rekordidő alatt térült meg. A gyártást először a Chinoin gyárban indították be, később a. Biogál kapacitásának egy részét is ennek gyártására fordították. Már az Intézetben folytatott kísérletek idején takarmá­nyozási kísérleteket végzett az Állattenyésztési Kutatóintézet a kísérleti gyártá­sokból származó anyagokkal. Ezek egyértelmű sikere indokolttá tette külön üzem felállítását a mezőgazdasági igények kielégítésére. Ez az üzem a Vakcina Állami Oltóanyagtermelő Üzemben kezdte meg működését. így az oxi-tetraciklin ma a gyógvszeripar egyik volumenben és értékben legjelentősebb cikke, ami a kutatás, üzemesítés és a külkereskedelmi tevékenység összehangoltságának az eredménye. A mikrobiológiai kutatás gyors befejezése dr. Horváth István érdeme, aki a termelő mikroorganizmus, a Streptomyces rimosus szintetikus táptalajon tenyész­tett kultúrái tulajdonságainak beható vizsgálata során számos elvi érdekességű összefüggést ismert fel. Az üzemesítésben dr. Magyar Károly és Vadkerti] Tibor vettek részt, a kinyerési eljárást dr. Bodánszky Miklós és dr. Gyimesi József dolgoz­ták ki. Az Antibiotikum Főosztály laboratóriumá­nak folyosója 120

Next

/
Thumbnails
Contents