Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
A megvalósított fermentációs témák között közegészségügyi szempontból nagyjelentőségű a streptomycin-gyártás, valamint a Chinoin gyárban ezzel egyidejűleg üzemesített B12-vitamin-izolálási technológiája. Megemlítendő még a C-vitamin-gyártás közbenső termékének, a szorbóznak előállítása, valamint a vérpótló dextrán termelési eljárásának kidolgozása. Az ismert antibiotikumok gyártástechnológiájának kidolgozása fáradságos és kevéssé hálás feladat, de biztosítja gyógyszeriparunk számára a világszínvonal tartását. Ennnek érdekében a továbbiakban a V penicillin, neomycin, nystatin, 6-amino-penicillánsav, viomycin hazai gyártása indult meg. E címszavak mögött hosszú munka húzódik meg, amelyhez az üzemesítés során a gyárakban dolgozó kollégák sok munkával és gyakran értékes ötletekkel járultak hozzá. A fermentációs témákhoz kapcsolódva kell megemlítenünk a B12-vitamin kinyerését májból, valamint a mátraházai szennyvízderítőből, továbbá iizemesítését a Kőbányai Gyógyszerárugyárban. Noha ma már a technika fejlődésével sokkal gazdaságosabb megoldásaink vannak ezeknél az eljárásoknál, kidolgozásuk időpontjában ezek igen értékes felismeréseket tartalmaztak. Az izo-nikotinsav-hiclrazid üzemesítése az első irodalmi közlés publikálása után az Intézet, valamint az ipari szakemberek jó együttműködése következtében 3 hónap alatt megvalósult, és így ezt az életmentő fontosságú gyógyszert a népi demokráciák közül elsőnek Magyarország tudta előállítani és nagy mennyiségben piacra hozni abban az időben, amikor még magas áron jelentős értékesítési lehetőségek voltak. A hazai gyógyszeriparnak súlyos adóssága volt a népegészségügyi szempontból annyira fontos C-vitamin gyártásának beindítása. Azok a technológiai tapasztalatok, amelyeket a laboratóriumi kísérletekben dr. Vargha László professzor vezetése alatt i szereztek meg, majd a Kísérleti Üzemben SenJcariuk Vladimir osztályvezető vezetésével fejlesztettek tovább, a jelenlegi több száz tonnás nagyságrendű termelés alapjai. Közegészségügyi és export szempontból egyaránt jelentős a B-,-vitám in-gyárt ási eljárás, amely kedvező gazdaságossági mutatói folytán hosszú idő óta lehetővé teszi az exportot. Az eljárás kidolgozásában dr. Vargha László, dr. Gerecs Árpád, dr. Fodor Gábor és dr. Fehér Ödön vettek részt. A gyógyszeripar egyik legfontosabb ága ma világszerte a szteroid hormonok előállítása. Értékben termelése egyre nő, és felhasználási területe szélesebbé válik. Az ipar hazai megvalósításának feltétele a megfelelő alapanyagbázis megteremtése volt. Dr. Tuzson Pál számos hazai és meghonosított növény átvizsgálása után a szolánum fajokban találta meg azokat a szteroid glüko-alkaloidákat, amelyek kémiai szempontból továbbiéi dolgozásra alkalmasnak bizonyultak, és amelyek gazdasál gosan termelhetek. A Gyógynövénykutató Intézettel együttműködve megindult a Solanum laciniatum termesztése Magyarországon, majd a baráti országok közül is többen rátértek ennek az alapanyagnak a hasznosítására. Ez a kutatási vonal ma. már méltán tart számot nemzetközi elismerésre. Az üzemi technológia kidolgozásában, a solasodin kinyerésében és lebontásában dr. Bite Pál és dr. Magyar György vettek részt. Tekintve az előállított termék nagy volumenét és jelentős értékét, a technológia összes részletkérdéseinek alapos kidolgozása döntő fontosságú volt, és hazai hormongyártásunk rentabilitását lényegesen befolyásolta. Ezen túlmenően a hazai növényekben előforduló szteránvázas glüko-alkaloidok vizsgálata még sok elméleti szempontból érdekes felismerésre vezetett. Az alapanyagbázis megteremtésével egyidejűleg importált nyersanyag felhasználásával az utolsó munkafolyamatok nagyüzemi bevezetése is megindult lehetővé i 121 t
