Aba Iván: Műszaki tudományos kutatás Magyarországon (Budapest, 1965)
A Nehézipari Minisztérium intézetei
színező Vállalat adatai alapján kidolgozott technológia évi kb. 75 ezer dollár értékű importtól mentesítette a népgazdaságot. Ezen túlmenően a folyamatos módszer az eloxálási költségeket kb. 10%-kal csökkenti. Az árammegtakarítás évenként kb. 500 ezer kWh. 1959—60-ban a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár, valamint a Ganz-Mávag Mozdony- és Gépgyár felkérésére az Intézet eljárásokat dolgozott ki a nikkeltartalmú és nikkelmentes fémötvözetek galvanikus leválasztására apróbb alkatrészek (csavarok, anyák stb.), továbbá hosszú géptengelyek, vasúti kocsi-szerelvények korrózióálló (trópusálló) Cu + Ni -f- Cr réteggel való bevonására korszerű galvanizálási technológiával. A minőségjavulást eredményező javított gyártási eljárásokat az embtett üzemekben alkalmazzák. A Fémmunkás Vállalat felkérésére kidolgozták az anódosan oxidált és festett alumíniumfelületek különleges követelményeknek megfelelő minősítési módszerét. Erre szabványok is készültek. A minőségjavulást eredményező ellenőrző vizsgálatokat több feldolgozó vállalat is alkalmazza. A hazai alumínium félgyártmány gyártás tervezett erős mennyiségi felfutása miatt az alumíniumnak és ötvözeteinek nemzetgazdasági szempontból előnyös felhasználási területeket kell kijelölni. A klasszikusnak mondható elektromos ipari, vegyipari és élelmiszeripari, valamint csomagolóipari alumíniumfogyasztók a kohóalumínium jó vezetőképességét, jó alakíthat óságát és jó kémiai ellenállását használják ki. E területeken a fémet elterjedten alkalmazzák és további felhasználás is várható. Külföldön egyre nagyobb mennyiséget vesz fel az építőipar, amely a kisebb szilárdságú ötvözetek könnyűségét, tartósan szép külalakját és a profilkialakítás korlátlan lehetőségeit használja ki előnyösen, i További nagy felhasználási terület a szilárdságilag igénybe vett szerkezetek és járművek vonalán van. E területeken az alumínium kis fajsúlyából eredő előnyök csak akkor aknázhatók ki teljesen, ha a teherhordó szerkezetek anyaga — a felhasznált alumíniumötvözet — egyrészt szilárdsági szempontból megközelíti a szerkezeti acélt, másrészt jól és káros szilárdságvesztés nélkül hegeszthető. A szóba jöhető alumíniumötvözetek közül az A1—Cu—Mg és az A1—Mg—Si ! típusúak előnyös szilárdsági értékeiket nemesítő hőkezeléssel érik el. Ezek az ötvözetek ezért csak a korszerűtlen és többletanyag-igényes szegecseléssel kapcsolhatók, mert a hegesztés hőhatására a hőórintett zóna szilárdsága csökken. A Fémipari Kutatóintézet által korábban bevezetett Nautal (Al—Mg4) ötvözet jól hegeszthető, viszont szilárdsága erősen elmarad a szerkezeti acélok szilárdsága mögött. A belőle készült szerkezetek így kevésbé gazdaságosak. Jó tengerállósága folytán felhasználási területe elsősorban a hajóépítés, valamint egyes korróziónak jobban ! kitett működő szerkezetek előállítása. Az alumínium szerkezetek gazdaságosságának növelése végett a szárazföldi járműépítés céljaira, továbbá a magasépítés szilárdságilag igénybevett szerkezetei részére a Fémipari Kutatóintézet az elmúlt években jól hegeszthető, a folytacél szilárdságát megközelítő, közepes ötvözésű, önnemesedő Al—Zn—Mg típusú ötvözetet dolgozott ki. Az Intézetben különböző eljárással több prototípust hegesztettek részben szokványos használatra, részben kísérleti célra. A tapasztalatok során megállapítható volt, hogy az ötvözet beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert az alapanyag szilárdsági és kifáradási tulajdonságai az Al—Mg—Si ötvözetét meghaladják, a hegesztett kötés mechanikai jellemzői pedig utólagos kezelés nélkül, minden egyéb alumíniumötvözeténél jobbak. Az üzemi tapasztalatok szerint az anyag jól hegeszt-1 103 t
