Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök

további 14 év, míg ,üzleti siker’ lett, és még átlagosan 12 év, amíg világméretekben elterjedt: a felfedezéstől a világhírig átlagosan 50 év. A XX. század első három évtizedében keletkezett 75 lényeges találmánynál megvizsgálták ugyanezt az időt, amely már csak átlagosan 33 év volt, amíg napjaink tudományos felfedezéseinél 10—15 év, sőt még ennél is rövidebb.”29

Az ötlet, a találmány megszületése, a kutató-fejlesztő tevékenység megindulása és a termék piaci megjelenése közötti időintervallum szűkülésében egyesek a gazdasági fejlődés idővel való takarékossága törvényének egyik megjelenési formáját látják.30 Sok felmérés készült, amely a felfedezések és azok gyakorlatbavétele közötti idő lerövidülését bizonyították. Az USA egyik szenátusi bizottsága — a technológiai fejlődés és a gazdaság kérdéseivel foglalkozva — megállapította, hogy az első világháború előtt a felfedezés és annak gazdasági realizálása között átlagosan 30, az első és második világháború között 16, a második világháború után átlagosan 9 év telt el.

A bevezetési idő hosszát tekintve az egyik leglátványosabb példa az írógép. 1714-ben adták ki az első angol szabadalmat egy írógépre. Másfél évszázadig tartott, amíg az első írógépek kereskedelmi forgalomba kerültek. A felfedezéstől a tömeggyártásig a polimereknél 22, a műanyagoknál 35, a szintetikus kaucsuknál 40 év telt el. (A hosszú időre valószínűen az ad magyarázatot, hogy a megvalósítás, gyakorlatbavétel gazdasági, műszaki, piaci feltételei nem voltak adottak.)

Az időköz lerövidülését jelzik F. Lynn amerikai közgaz29 Gergely István: Az új technika elterjedése a világon. Közgazdasági Szemle, 1969. máj. 570. old.

30 Seickert, H.: Die Wissenschaft als Faktor ökonomischen Wachstums. Wirtschaftswissenschaft, 1969. 3. szám. 338. old.

48