Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök

dász számításai is.31 Lynn 20 ágazatban vizsgálta a szabadalom megadása és a kereskedelmi méretű elterjedés közötti időt: úgy találta, hogy az 1890—1914 közötti években létrehozott új eljárásoknál az átlag 37 év, az 1945—1964 között születetteknél pedig az átlag 14 év volt. Egyéb érdekes megállapítást is tesz: az ipari rendeltetésű termékek esetében ez az idő meghaladja a fogyasztási cikkeknél tapasztalt időt, és az USA-ban a szövetségi költségvetés terhére kihozott újdonságok kereskedelmi méretű elterjedése gyorsabb, mint a saját eszközökből és kockázatra történteké.

Klasszikus példákként említhetjük, hogy a feltalálás és a hasznosítás éve között eltelt idő a fényképezésnél 62, a telefonnál 56, a rádiónál 35, a televíziónál 12, az atomenergiánál 6, a tranzisztornál 5, a lézersugárnál 5 év volt.

Ez az összeállítás nem mentes bizonyos önkényességtől, hiszen kevésbé látványos gyorsulást is bemutathatunk más területekről hozva példákat, annyi azonban kétségtelen, hogy az adatok egyértelműen jelzik, hogy a technikai fejlődés eredményei egyre gyorsabban testesülnek meg szükségleteket kielégítő javakban.

Az újdonságok gyorsuló térhódítása nem marad hatás nélkül a meglevő termékekre sem. Egyrészt a termékek erkölcsi kopása gyorsul, másrészt jelentős ütemű az új termékek részarányának növekedése a gyártott termékeken belül vagy a nemzetközi kereskedelemben.

Az új termékek bevezetése nem feltétlenül jelenti azt, hogy teljesen új termék kerül piacra, az esetek többségében csupán a gyártott termék minőségi tulajdonságai változnak meg, vagy felhasználási területük szélesedik ki. Az új termékek megjelenése az egyes országok piacain és a világpiacon meglehetősen gyors. A közfogyasztási cikkek területéről hozva példát, a nyugatnémet önkiszolgáló boltok polcain

31 Gljazer, L.: Ekonomicseszkaja effektyivnoszty naucsnava iszledovanyija. Planovoje hozjajsztvo, 1971. 9. szám.

49