Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök

szerepét a GNP vagy a nemzeti jövedelem százalékában kifejezett K-)-F költségek alakulásával szemléltesse.

A táblázat adatai mutatják, hogy a GNP-hez viszonyított részarányok — az ország nagyságától és gazdasági potenciáljától függően — 3,4% (USA) és 0,32% között (Ausztria) mozogtak 1963—64-ben. A továbbiakban megfigyelhető, hogy az arányokban mért különbség az országok között fokozatosan csökken, 1967-ben a szélső értékek 3,1—0,58%, 1969-ben 2,86—0,64%, ami elsősorban az amerikai kiadások lassú emelkedésének a következménye. Egyébként az adatok legtöbbje emelkedő vagy stagnáló tendenciát jelez, határozott aránycsökkenést csupán az Egyesült Államok és Franciaország adatai mutatnak: mindkét országban az állami kutatási költségvetés lassú emelkedése vagy csökkenése szolgálhat magyarázatul. A szocialista országokat egyértelműen növekedés jellemzi.

Látható tehát, hogy az abszolút összegek igen jelentős anyagi volument képviselnek, és összességük növekedési üteme meghaladja a felsorolt országok együttes össztársadalmi termékének, illetve nemzeti jövedelmének a növekedési ütemét.

5. A tudományos kutatás-fejlesztés néhány sajátossága, és a gazdasági mozgások gyorsulása

A műszaki haladás gyorsítására fordított összegek jelentős volumenének, a gazdasági növekedés folyamatában játszott meghatározó szerepének, valamint annak a ténynek köszönhetően, hogy a nemzetközi síkon folyó gazdasági verseny egyik, gazdaságpolitikai és politikai döntések alapját és célját képező, legfontosabb eszközéről van szó, a legtöbb kormány jelentős részt vállal az országában folyó kutatómunkák finanszírozásából. A közvetlen finanszírozás mellett egy

40