Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök

sor egyéb eszközzel is támogatják a magáncégek, monopó­liumok kutató-fejlesztő tevékenységét, és nemzetközi szin­ten olyan feladatok megoldását végzik közösen, amelyeket az egyes országok anyagi eszközei egyébként nem tennének lehetővé. A kormányoknak a gazdasági életbe való ilyen jellegű be­avatkozása egyes iparágak nemzetközi konkurrenciaképessé­­gének fokozása érdekében történő átszervezésére és raciona­lizálására, új iparágak létesítésével, illetve az iparágak eltérő mértékű szubvencionálásával a versenyképesebbek gyorsabb fejlesztésére, valamint az alapkutatások finanszírozására stb. irányulhat.24 A legtöbb nyugat-európai országban speciális állami intézetek működnek, amelyek egyik feladata az ipari tudományos kutatás előmozdítása ott, ahol a magántőke lehetőségei nem elegendőek. További eszköz az államosítás és az olyan új iparágak létrehozása, amelyek rendkívül ku­tatásigényesek. Ilyen helyzet alakult ki pl. az atomiparban, ahol állami vállalatok alkotják az iparágat. Ezenkívül számtalan egyéb szervezeti és gazdaságpoliti­kai intézkedés született a K+F tevékenység támogatására: állami dotáció, állami megrendelések a kutatás-fejlesztés te­rületén, adókedvezmények, gyorsított amortizációs lehető­y‘ Angliában például 1966-ban fogadtak el egy törvényt (Act of Industrial Development), amelynek a célja új üzemek építésének és új berendezések beszerzésének szubvencionálása, valamint egyes ipar­ágak fejlesztése. A Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium adatai szerint 1967 áprilisától 1970 márciusáig az angol iparnak nyújtott állami szubvenció összege 1377 millió fontot tett ki. Nyugat-Európa egyes országaiban speciális kormányszervek foglal­koznak „racionalizálással”. Angliában az ipar átszervezésének kérdé­seivel foglalkozó testület; Franciaországban az Iparfejlesztési Intézet; NSZK-ban a Német Gazdasági Racionalizálási Intézet; Olaszország­ban az Ipari Üjjászervezés Intézete; Hollandiában a Gazdasági Mi­nisztérium Ipari Létesítmények Részlege stb. Egyik feladatuk a tudo­mányos kutatómunka előmozdítása — különösen azokban az ipar­ágakban, ahol jelentős ráfordításokra van szükség. 41

Next

/
Thumbnails
Contents