Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 4. A tudományos kutatásra és fejlesztésre (K+F) fordított eszközök

sor egyéb eszközzel is támogatják a magáncégek, monopóliumok kutató-fejlesztő tevékenységét, és nemzetközi szinten olyan feladatok megoldását végzik közösen, amelyeket az egyes országok anyagi eszközei egyébként nem tennének lehetővé.

A kormányoknak a gazdasági életbe való ilyen jellegű beavatkozása egyes iparágak nemzetközi konkurrenciaképességének fokozása érdekében történő átszervezésére és racionalizálására, új iparágak létesítésével, illetve az iparágak eltérő mértékű szubvencionálásával a versenyképesebbek gyorsabb fejlesztésére, valamint az alapkutatások finanszírozására stb. irányulhat.24 A legtöbb nyugat-európai országban speciális állami intézetek működnek, amelyek egyik feladata az ipari tudományos kutatás előmozdítása ott, ahol a magántőke lehetőségei nem elegendőek. További eszköz az államosítás és az olyan új iparágak létrehozása, amelyek rendkívül kutatásigényesek. Ilyen helyzet alakult ki pl. az atomiparban, ahol állami vállalatok alkotják az iparágat.

Ezenkívül számtalan egyéb szervezeti és gazdaságpolitikai intézkedés született a K+F tevékenység támogatására: állami dotáció, állami megrendelések a kutatás-fejlesztés területén, adókedvezmények, gyorsított amortizációs lehetőy‘ Angliában például 1966-ban fogadtak el egy törvényt (Act of Industrial Development), amelynek a célja új üzemek építésének és új berendezések beszerzésének szubvencionálása, valamint egyes iparágak fejlesztése. A Kereskedelmi és Iparügyi Minisztérium adatai szerint 1967 áprilisától 1970 márciusáig az angol iparnak nyújtott állami szubvenció összege 1377 millió fontot tett ki.

Nyugat-Európa egyes országaiban speciális kormányszervek foglalkoznak „racionalizálással”. Angliában az ipar átszervezésének kérdéseivel foglalkozó testület; Franciaországban az Iparfejlesztési Intézet; NSZK-ban a Német Gazdasági Racionalizálási Intézet; Olaszországban az Ipari Üjjászervezés Intézete; Hollandiában a Gazdasági Minisztérium Ipari Létesítmények Részlege stb. Egyik feladatuk a tudományos kutatómunka előmozdítása — különösen azokban az iparágakban, ahol jelentős ráfordításokra van szükség.

41