Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
I. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek jelentősége és a kutatási ráfordítások alakulása - 2. A kutatások számszerű eredményei
2. A kutatások számszerű eredményei Az utóbbi évtizedekben elvégzett empirikus kutatások eredményeinek birtokában különösen nem lehet kétségbe vonni vagy kisebbíteni a tudományos-műszaki ismeretek alkotó alkalmazásának a gazdasági növekedésben játszott szerepét, jóllehet ennek számszerű megragadására törekvő kísérletek eltérő eredményekhez vezettek. A gazdasági növekedés mutatóinak, valamint mennyiségi feltételeinek számszerű egybevetése arról tanúskodik, hogy a nemzeti jövedelem, vagy társadalmi termék valóságos növekedése gyorsabb ütemű, mint amire a hagyományos termelési tényezők bővülésének alapján következtetni lehetne. Erre a tényre sok gazdaságstatisztikai elemzés, kutatás hívta fel a figyelmet, ezek közül — példaszerűen — néhányat bemutatok. Az Egyesült Államokra vonatkozóan végzett kutatásokból merítve példát, 1919 és 1957 között a nemzeti jövedelem évi 3,1%-os növekedése mellett a beruházásoknak tulajdonítható évi növekedési ütem csupán 1,8%-os volt. 1889 és 1919 között a tőke- és munkaráfordítások együttes növekedése a magánszektorban a jövedelemnövekedés 67%-át adta csupán, 1919 és 1957 között ez az arány 32%-ra csökkent.6 Az empirikus kutatásokra a növekedési modellek hagyományos elemzési gyakorlata jellemző, miszerint a műszakitechnikai fejlődés termelésnövelő hatását a tőkeállomány és a foglalkoztatott munkaerő növekedésének tulajdonítható termelésemelkedés és a tényadatok közötti különbség, maradék (reziduum) fejezi ki. Edward Denison amerikai közgazdász az amerikai gazdasági fejlődés 1929-től 1957-ig terjedő szakaszát jellemző idősort alapul véve, kiszámította, hogy a tényleges nemzeti jövedelem évi átlagban 2,93%-kal emelkedett, ami az input növekedéséből nem vezethető le 6 Policies and Means of Promoting Progress. UNO Publication, 1963, E(ECE) 713. 18. old. 20
