Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 3. Anglia szabadalom- és know-how-kereskedelme

tokra, multinacionális társaságokra esik — legalábbis egyes információk ezen következtetés levonhatóságát sugallják. Az egyik legnagyobb vegyipari cég az ICI (Imperial Chemical Industries) például — szabadalmi osztályának közlése szerint — évente 1 millió fontnál nagyobb forgalmat bonyolít le, a repülőgépmotorok gyártásával foglalkozó Rolls-Royce és Bristol cégek 1966—67-es bevételei szintén meghaladták az 1 millió fontot. 1965-ben például a felmérés adatait szolgáltató vállalatok bevételeinek több mint felét 8 nagyvállalat adta, ezeknél a licenc- és know—how-exportból származó bevételek az 1 millió fontot is meghaladták. Ugyanakkor az a 6 vállalat, amelyek kifizetései szintén túllépik az évi egymillió fontot is, csak a kifizetések 20%-át teljesítik. Igaz, ezek az adatok nem tükrözik teljes mértékben a licenckereskedelmet, hiszen a vetítési alap a külföldre történő átutalásoknál a válaszadó 688 vállalat, a bevételeiről pedig csak 452 vállalat nyújtott információkat. Az adatok részletesen a következőképpen oszlottak meg a licencdíjfizetések évi mértékét véve alapul.

50 000 fontos évi licencforgalmat 363 (export-), illetve 506 (import-) vállalat ért el, részesedésük a megkérdezett vállalatok összbevételeiből 8,4, összkiadásaiból 13,8% volt. 50 és 250 ezer fontos forgalmat már csak 58, ilL 123 vállalat mutatott fel, 13,4, illetve 31%-os export-, illetve importrészesedéssel, ugyanakkor a 250 000—1 millió fontos forgalmat elérő 23, illetve 33 vállalat 21% és 36,5%-os arányokat ért el. Végül az óriásvállalatoknál (8, ill. 6 db) a bevételekből való részesedés 57,2%, a kiadásoknak 18,7%-a jut rájuk csupán.

Arra az — egyébként különösebben nem meglepő — helyzetre utalnak az adatok, hogy a nagyvállalatok a bevételekből jóval nagyobb részt hasítanak ki, mint a kiadásokból (a kiterjedt K-|-F erőfeszítések vagy anyagi eszközök, külföldi tőkeérdekeltségek stb. miatt), ugyanakkor a kisebb volumenű ügyletek kereskedelmében a kis- és középvállalatok a kül-195