Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
ban, hogy az utóbbi években vásárolt műszaki ismeretek közül egyre nő azok aránya, amelyekhez hasonlóval Japán is rendelkezik, és csökken azoké, amelyeket még nem vásároltak, nő a keresztlicencek száma, szélesedik az átvett ismeretek spektruma (pl. szaporodik a környezetvédelemmel és a tartós, illetve egyéb fogyasztási cikkek termelésével kapcsolatos szerződések száma, jelezve, hogy az alapiparágak műszaki fejlődéséhez a többi iparág is fel kíván zárkózni) és egyre növekszik a szellemi exporttal fedezett szellemi importhányad, bár még nem éri el a többi ország színvonalát. 6. A japán cégek licenctevékenységére jellemző továbbá, hogy többek között az élesedő konkurrencia és növekvő exportorientáció miatt sok azonos tartalmú szerződés születik, továbbá kedvezőtlenebbé válnak az egyes licencszerződések feltételei, és csökken — az általában világszerte tapasztalható tendenciának megfelelően — azon szerződések aránya, amelyekben csak a szabadalmi jogok használatának engedélyezéséről esik szó. Meglehetősen stabil arány alakult ki a licencimport és az áruimport között. Ugyanez az export vonalán is megfigyelhető. 7. A japán cégek licencexportja az 1960-as évek végén kapott lendületet, túllépve 1974-ben a 100 millió dollárt, s az utóbbi 20 éves periódusban növekedési üteme végig meghaladta az importét. A szerződések száma alapján az export több mint fele az ázsiai országok felé, a többi a fejlett tőkésországok felé irányul, értékben vizsgálva azonban fordított helyzet alakul ki. Az iparági megoszlásra a kínált licenc- és know—how-választék viszonylag szűk volta nyomja rá bélyegét, a vegyipar, elektrotechnika, általános gépgyártás és kohászat adja az exportteljesítmény túlnyomó részét. 8. Az utóbbi években minőségileg új mozzanatok jelentkeztek Japán licenckereskedelmében. Megvalósult a teljes liberalizáció, először csökkent a külföldről átvett technológiák száma, és lelassult a kiadások növekedési üteme. Az import exportfedezettsége is jelentős mértékben nőtt, a be-188
