Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 3. Anglia szabadalom- és know-how-kereskedelme
vételek először lépték túl a 100 millió dolláros nagyságrendet. További érdekesség, hogy az 1974-ben kötött szerződéseket tekintve először haladják meg a japán cégek bevételei a kiadásokat. Afelől, hogy tartós tendenciaváltozást jeleznek-e ezek a mozzanatok, még nem lehet érdemben nyilatkozni, de mindenesetre ezek a jelek Japán szempontjából igen kedvezőek. 9. Ügy tűnik, hogy Japán műszaki és gazdasági fejlődésére támaszkodva, erőteljesen növeli a jövőben importja mellett exportját is, azonban lassan 1 milliárd dolláros kiadását tekintve még igen hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy licencimportjának komoly hányadát hasonló exporttal fedezni tudja. Exportja növekedésére serkentőleg hat majd a délkelet-ázsiai országok ebben az évtizedben kezdődő gazdasági újjáépítése, valamint stabil gazdasági kapcsolatok kiépítése a szocialista országokkal, különösen a Szovjetunióval. 3. Anglia szabadalom- és know-how-kereskedelme 3.1. Hazai kutatás és licenckereskedelem Anglia azon országok közé sorolható (NSZK, Franciaország, Japán), amelyek jelentős összegeket, évi 4—5 milliárd dollárt fordítanak tudományos kutatásra, de azok, volumenüket tekintve messze elmaradnak az USA hasonló ráfordításai mögött. A külföldi szellemi ismeretek kereskedelméből Anglia is tevékenyen kiveszi részét, a fejlett tőkés- és fejlődő országoknak egyaránt egyik legjelentősebb partnere. Az angol kormányszervek is sok segítséget nyújtanak a különböző ipari tulajdonjogok és know—how külföldi értékesítésének előmozdításához, elsősorban fizetésimérleg-szempontokat tartva szem előtt. A részvétel jelentőségét a licenckereskedelemben jelzi a külföldi cégeknek, vállalatoknak átutalt licencdíjak hazai kutatási ráfordításokhoz viszonyított 189
