Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
vező fizetésimérleg-hatás, valamint az, hogy a vásárlásba fektetett tőke jóval hatékonyabb, mintha azt ugyanazon szellemi termék saját kutatásába fektetnék. 2. Az évtizedek óta tudatosan folytatott, a „követő stratégia” egyik elemeként szereplő erőteljes licencimport a hazai K-J-F tevékenység jelentős fellendülése nélkül nemkívánatos külföldi ráutaltsághoz vezetett volna. Dinamikusan nő a K-f-F-re szánt összegek volumene, hozzájuk viszonyítva a licencvételre fordított kiadások 15%-ára rúgnak. Jellemző rá az erős koncentráció (gépgyártás, elektrotechnika, vegyipar), az alacsony kormányrészvétel és az alapkutatások viszonylag nagy hányada, valamint az, hogy a nyugati országok és Japán közötti, a K-j-F összegek volumenében jelentkező különbség csökken. 3. A gyors ütemben, folyamatosan emelkedő technológiaimport — amiben közrejátszik az 50-es években az alacsony induló szint is — igazán jelentőssé a 60-as években vált, erre az időszakra esik a kiadások döntő hányada, amelyek napjainkban évi majd 1 milliárd dollárra tehetők. Az ismeretek megszerzésének alapvető formája a japán és külföldi cégek közötti szerződés, a protekcionizmus miatt a licencszerződés révén szerzett külföldi tőkeérdekeltségek minimálisak és a külföldi leányvállalatok súlya sem jelentős. 4. A japán vállalatok szinte kizárólag a fejlett tőkésországoktól — főleg az USA-tól — szerzik be a szükséges jogokat és technológiákat. Említésre méltó az NSZK növekvő jelenléte ezen a téren. Az iparági szerkezetre erős koncentráció (általános gépgyártás, vegyipar, elektrotechnika) a jellemző. A licencszerződések nagy számában kifejeződő, a külföldi technikai eredményekre való ráutaltságban az eredetileg importált műszaki eredmények állandó korszerűsítésének szükségessége is tükröződik. Ezzel a jelenséggel párhuzamosan jelentkezik a licencek bevezetésének csökkenő tőkeigényessége. 5. A műszaki haladás terén tett lépések tükröződnek ab-187