Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme

túráját vesszük szemügyre, kiderül, hogy a szerződések számát tekintve Délkelet-Ázsia áll az első helyen, a bevételeket illetően pedig a fejlett tőkésországok, jelezve, hogy a magasabb értékű, magasabb színvonalú műszaki ismeretek iránt elsősorban a fejlett országok részéről mutatkozik kereslet. A japán vállalatok egyébként könnyebbnek tartják az együttműködést a nyugat-európai és amerikai cégekkel, mert itt nincs szükség a szerződés megkötése után rendszeres és igen összetett szolgáltatások nyújtására, mint a délkeletázsiai országok vállalatai esetében.

Az a tény, hogy a délkelet-ázsiai országok ilyen nagy súllyal szerepelnek, Japánnak ebben a gazdasági térségben élvezett hegemóniájával magyarázható. Szintbeli fölényét velük szemben jól tudja érvényesíteni. A szerződések számát tekintve: Délkelet-Ázsia (45) Nyugat-Európa (23), USA (11) a sorrend, a bevételek aránya szempontjából rangsorolva: Nyugat-Európa (30%), Délkelet-Ázsia (26%), USA (23%) következik egymás után.

A műszaki eredmények exportjára vonatkozó adatok annak ellenére, hogy nem alkotnak hosszabb idősort, véleményem szerint megközelítőleg pontosan tükrözik a japán szellemi export földrajzi és áruszerkezetét, kidomborítva azokat a súlypontokat, amelyek jellemzésül felhasználhatók.

2.5. Összegező megjegyzések

1. Az egész japán gazdaság gyors ütemű előrehaladása egyrészt a külföldi műszaki-szellemi eredmények termelésbe történő gyors átültetésének köszönhető. Ugyanakkor a gazdasági növekedés a licenc- és know—how-vásárlások nagy növekedési ütemének fenntartását is biztosította. A külföldi szellemi ismeretek komoly szerepét jelzi a felhasználásukkal folytatott termelés volumene, annak rendkívüli bővülése, az új termékek aránya, új iparágak kialakulása, a ked186