Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
A K-j-F ráfordítások nemzeti jövedelemhez viszonyított hányada 1960—61-ben 1,4, 1969—70-ben 1,9%-ot tett ki. (Ugyanakkor 1969-ben az USA 3,8%-os, Franciaország 3,1%os, Anglia 2,9%-os, az NSZK pedig 2,8%-os arányt mutathatott fel.) A tényleges K-j-F ráfordítások közelítő megbecslésénél úgy tűnhet, hogy fel lehet használni az előbb említett felmérés egyik adatát, nevezetesen azt, hogy ha vétel helyett a hazai kutatást választanák, akkor egy technológiai eljárás kidolgozása átlagosan 4,6 milliárd jent emésztene fel. így ha pl. az 1967—68-ban, az A osztályba tartozó 638 darab megvásárolt licenc feltételezett „hazai előállítási költségeit” tekintjük, akkor 2935 milliárd jennel növelni lehetne a K-j-F munkára abban az évben fordított összegeket, azaz 606-ról 3541 milliárd jenre.100 Ez a ráfordítás-meghatározás azonban több szempontból is félrevezető. Először is fiktív adatokat lehet csak felhasználni, nem számol a munkamegosztás tényével, lehetőségével, s olyan ráfordításokat kell szerepeltetni, amelyek valamelyik termelési tényező (kvalifikált munkaerő, tőke stb.) hiánya miatt nem is kerülhettek volna befektetésre vagy aránytalanul nagy összegeket emésztettek volna fel stb. Az sem kétséges viszont, hogy az átvétel előnyei mellett szóló egyik legjobb érvet szolgáltatja ez a példa. A külföldi műszaki-szellemi termékekre való ráutaltság egyik közelítő mutatója a licencvásárlásra fordított összegeknek a hazai K-j-F ráfordításokhoz viszonyított aránya. Az adatok azt mutatják, hogy 1957-ben 20, 1965-ben 14, 1967—68-ban 14,4, 1968—69-ben 14,8%-ot tett ki az a pótlólagos forrás, amivel a rendelkezésre álló ismeretek halmazát növelték — vagyis 1962 óta nem tapasztalható csökkenés. Az 1968—69-es ráfordítások 57,5%-át a magánszektorba tartozó vállalatok, 13,1%-át az állami, társadalmi és magánkézben levő kutatóközpontok, 29,4%-át pedig a kollégiumok 100 BIKI, 1971. Prilozseenyije, 8. szám. 165
