Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
matoztassa és koordinálja más országokkal, hanem széleskörűen, de ugyanakkor a súlypontokra koncentrálva licencvásárlások formájában átvette a már készen kapható eredményeket. Amilyen szerep a fejlett nyugati tőkésországokban a K-{-F-re fordított nagy volumenű összegeknek jutott, azt a szerepet Japánban az importált ismeretek játszották. Ezek segítségével volt képes az ország a tudományos kutató, tervező és szerkesztő munkára és az új technika megszerzésére fordított eszközök és idő lényeges csökkentésére, a legkorszerűbb és leghatékonyabb eszközök bevezetésére, az általános műszaki színvonal emelésére. Röviden fogalmazva: tudatosan alakították ki az ún. követő stratégiát, és ez teremtette meg a későbbiek során — a növekvő hazai kutatási fejlesztési ráfordításokkal együtt — egyes területeken a pionír stratégia lehetőségét. A K-j-F ráfordítások abszolút mértékét tekintve Japán még elmarad a fejlett nyugati tőkésországok mögött, és egyéb mutatók (pl. a GNP-hez viszonyított arány) tekintetében is elmaradás tapasztalható, elsősorban az Amerikai Egyesült Államoktól. A 10 000 lakosra jutó kutató és fejlesztő személyzet száma viszont Japánban 18,7. az NSZK- ban 10,5, Angliában 15,9, Franciaországban 8,5 Olaszországban 3 és az USA-ban pedig 69,9 fő.88 89 * * * 93 A BIKI 1971. 8. mellékletében található adatok szerint Japánban 1960—61-ben 148,9 milliárd jent fordítottak kutatásra és fejlesztésre, ami 1968—69-re 767,8 milliárdra, 1969—70-ben pedig 1074,7 milliárd jenre emelkedett. Az r utolsó évi adat kb. 3000 millió dollárnak felel meg." 88 Valószínűen 1969-es adatok, id. Dr. Varga György. 89 A BIKI 1971. április 10-i számában található, a miniszterelnöki kancellária mellett működő statisztikai iroda 1969 végén 13,4 ezer szervezet (11,5 ezer magánvállalat, 900 oktatási intézmény és 1000 állami, társadalmi és magán-kutatóközpont) megkérdezése alapján kapott adatok szerint a K+F-re fordított kiadások 1967/68-ban, 1,920, 1968 69-ben több mint 2,4 milliárd dollárra rúgtak. 164
