Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme

Különösen kiemelkedő Japán komoly volumenű importja. Fontos jellemző továbbá, hogy már a szocialista országok is megjelentek a statisztikákban.

6. Az iparágankénti exportszerkezetre a feldolgozóipar döntő súlya és növekvő aránya nyomja rá bélyegét. Ebben a szektorban tapasztalható a licencdíjak know—how hányadhoz viszonyított erőteljesebb hangsúlya, ami a teljes kereskedelemben is megjelenik, arányeltolódást okozva az utóbbi években a licencdíjakból eredő bevételek javára (50—50" o). Megfigyelhető, hogy a know—how-szolgáltatások a jelzett négy szektor között egyenletesebben oszlanak meg, mint a licencdíjak.

7. A kis volumenű, a műszaki-szellemi önellátáshoz közelálló szintet jelző technológiaimport leányvállalatokra eső része a tőkekiáramlás vonalait követi. Azok a független külföldi vállalatok, amelyek technológiaexportőrként jelennek meg. főleg a nyugat-európai országokban tevékenykednek. Japán igen kis tétellel szerepel az USA-ba műszaki ismereteket szállító országok listáján.

8. Az elemzés kidomborítja a technológia- és tőkeexport rendkívül szoros összefüggését, összefonódását, ami egyúttal az elemzés kiterjeszthetőségének irányát is jelzi. Az országnak a licenc- és know—how-kereskedelemben élvezett vezető szerepe tehát nem csupán minőségi, hanem mennyiségi komponensből is táplálkozik. A további fejlődés iránya a tőkésországok közötti vezető szerep megőrzése az egyre bővülő és mélyülő kapcsolatok révén, vagy a tőkebehatolás, vagy a külföldi független cégekkel kötött szerződések eszközével. Valószínűsíthető a szocialista országokkal folytatott kétoldalú kereskedelem bővülése a két országcsoport egymásrautaltsága és a kölcsönös ismeretáramlás előnyös oldalainak felismerése révén.