Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 2. Japán szabadalom- és know-how-kereskedelme
2. Japán szabadalom- és know—how-kereskedelme 2.1. Az importált külföldi műszaki ismeretek jelentősége A japán gazdaság az utóbbi évtizedekben a tőkés világ leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozott. Alig van olyan makroökonómiai gazdasági mutató, amelynek alakulását más országok hasonló adataival egybevetve, az összehasonlításból ne Japán kerülne ki győztesen. Japán az iparilag fejlett tőkésországok között az USA mögött a második helyen áll az ipari teljesítőképesség tekintetében. 1972-ben a tőkés világ teljes exportteljesítményéhez 7,6%-os részaránnyal járult hozzá, és ezzel az USA és az NSZK mögött a harmadik helyen áll. Mindezt látványosan gyors gazdasági növekedésének köszönheti. A gyors japán gazdasági előretörés okait kutatva, számos olyan sajátos tényező hatását is fel lehet fedezni, amely más országok gazdasági növekedésében nem jelenik meg. Sajátos iparszervezési, -tervezési, pszichológiai, munkaszervezési stb. komponensekre bontható a gazdaság hajtóereje,91 de nemkülönben fontos szerep jutott az elmúlt évtizedekben a külföldön kikísérletezett műszaki-szellemi eredmények japán gazdaságba történő gyors átültetésének és az ezek alkalmazásához, folytatásához tapadó jogok átvételének. A műszaki fejlődés — mint láttuk — minden ország gazdasági növekedésében az egyik legfontosabb mozgatórugónak bizonyult. 1955—1966 között a japán ipar termelékenysége évente átlagosan 9,4%-kal emelkedett, és ebben a termelékenységnövekedésben, a számítások szerint, a technikai haladás hozzájárulása 44,2%-os volt. Természetesen nem egyforma intenzitással jelenik meg a műszaki fejlődés, a technikai haladás az egyes ágazatokban. Megfigyelhető, hogy az ipari termelés növelésében kulcsszerepet játszó iparágakban 91 Dr. Varga György: A japán business. Kossuth Könyvkiadó, 1972. 158
