Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme

feldolgozóipar növekvő előretöréséről számolhatunk be. Ez összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy a leányvállalatoktól eredő bevételekben a licenc rovatban szereplők arányának növekedését tapasztaljuk (lásd 10. táblázatot).ft0 Ez megfelel annak az általános, világszerte tapasztalható irányzatnak, ami a feldolgozóipar előretörésében, a többi gazdasági ágazatnál gyorsabb ütemű növekedésében jelentkezik, s miután a licencdíjak a forgalom növekedésével párhuzamosan emelkednek, a feldolgozóipar részarányának emelkedése érthető. (Az eltolódás az olajipar rovására történt.)

1961-ben a bevételek 4 csoportjának részesedése — az előbbi sorrendben — 54%, 21%, 10% és 15%. Ugyanezek a számok 1971-ben: 14%, 60%, 10% és 16%.

Ha a licenc- és a know—how-forgalom iparágankénti vizsgálatát külön végezzük el, a két terület súlypontjai között jól kirajzolódó eltérésekre lehetünk figyelmesek. A licenceladásokból származó bevételeknél a feldolgozóipar részesedése egyrészt sokkal jelentősebb, mint a know—how esetében, másrészt a know—how-bevételekben (management fees and service charges) a feldolgozóipar aránya csökkenő. A fentiek érzékeltetésére elég csupán az 1964-es, 1968-as és 1971-es adatok bemutatása: az említés sorrendjében: 73%, 83%, 80" o, illetve 54,8%, 50%, 37,5%. Érdemes továbbá megemlíteni, hogy az említett 4 szektor között egyenletesebb az eloszlás a know—how esetében, és növekvőben van az „egyéb iparágak” súlya, ami a külföldre történő tőkebehatolás szélesedő iparági spektrumát jelzi. 90

90 A külföldi beruházások egyéb jövedelmének adóztatása kedvezőbb, mint a közvetlen nyereségként átutalt összegeké.

154