Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme

1.6.3. Import

Az amerikai vállalatok technológiaimportjának szerkezetét — bővebb adatok hiányában — csupán 1968—1971 között tudjuk földrajzi, leány-, illetve független vállalatok bontásában bemutatni. Láttuk, hogy az exporttevékenység mellett az importnak nem jut jelentős szerep, volumene csupán 200 millió dolláros nagyságrendű, ami a független külföldi vállalatoktól történő átvételeket illeti. A kiadások fenti szempont szerinti kettéválasztása jelzi, hogy a kiadások körülbelül fele-fele arányban oszlanak meg a leány- és független vállalatok között. A kiadások meglehetősen koncentráltak: a nyugat-európai országokba irányul 86—88%-uk. Érdekesség, hogy az amerikai licencek legnagyobb vásárlójaként számon tartott, magas ipari fejlettségi szintet elért és a nemzetközi licencpiacon újabban nagy exportaktivitást tanúsító Japántól az amerikai cégek részéről gyakorlatilag alig történik licenc- és know—how-vásárlás.

A licencdíjak formájában a külföldi amerikai leányvállalatoknak átutalt összegek döntő többsége Nyugat-Európába és Kanadába irányul, ahol jelentősebb amerikai tőkeérdekeltségek működnek. Az import vonalán a többi terület szerepe jelentéktelennek mondható.

1.7. Összegező megjegyzések

1. Az amerikai vállalatok K-j-F ráfordításainak jellemzője az állandó, folyamatos (bár csökkenő ütemű) emelkedés. A kiadások erős iparági koncentrációval jellemezhetők. Első helyen az elektrotechnikai ipar áll. Ebből a szempontból rendkívül jelentős azon ágazatok szerepe, amelyek a hadiipari potenciál emelésében fontos helyet töltenek be. Az állami részvétel aránya a K-f-F kiadásokban nagy. Mindezek következtében a kutatásigényes iparágak technológiaexport

155