Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

Bevezető

K-(-F-re fordított ráfordításokat mutatom be, az egyes or­szágok ilyen statisztikai adatait véve alapul. A K-j-F-re for­dított kiadások a finanszírozás forrását tekintve tőkés ál­lami és magánvállalatok ilyen célú befektetései, a gyakor­latban azonban a két szféra közötti, az adott országon belüli és a nemzetközi kapcsolódás rendkívül bonyolult (állami megrendelésre történő kutatások, közös finanszírozás, közös nemzetközi kutatások stb.). A tőkés állami K-j-F kiadások nagy része hadiipari vagy azzal szorosan összefüggő célokat szolgál. A befektetett eszközök felhasználásának folyamata, maga a tudományos tevékenység több szinten folyik, s így alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatást szoktak megkülönböztetni. Az alapkutatások, illetve a kutatások szint szerinti katego­rizálása nem egységes. Az alapkutatások nagy része is „irá­nyított” kutatás. Az alap-, alkalmazott és a fejlesztő kuta­tás egymást feltételező kategóriák. Az alapkutatás a tudo­mányt gyarapítja, az alkalmazott pedig, mint elnevezése is jelzi, a felhasználás útját keresi. Megoszlási arányuk (pl. rá­fordítással mérve) ágazatonként eltérő lehet, de egyformán szükség van rájuk. így pl. a hazai kutatóintézeti tapasztala­tok1 a következő arányokat mutatják. Vasipari kutatóintéze­tekben az alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatások 15—75— 10, a vegyiparban 15—45—40, a gépiparban 5—60—35 szá­zalékos arányokat jeleztek. A kutatások szint szerinti meg­oszlása nem csupán ágazatonként, hanem egy országban aszerint is különbözik, hogy vállalatról, kutatóintézetről vagy egyéb intézményről van-e szó. A különböző szintű és célú kutatások hozzák létre a tudo­mányos (műszaki) ismereteket, amelyek a legváltozatosabb formákat öltve jelennek meg és vesznek részt a vállalatok, országok közötti cserében, a szellemi tőke nemzetközi áram­1 Korán Imre: Kutatások értékelése. Vasipari Kutató Intézet, Bu­dapest, 1966. 14

Next

/
Thumbnails
Contents