Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

Bevezető

K-(-F-re fordított ráfordításokat mutatom be, az egyes országok ilyen statisztikai adatait véve alapul. A K-j-F-re fordított kiadások a finanszírozás forrását tekintve tőkés állami és magánvállalatok ilyen célú befektetései, a gyakorlatban azonban a két szféra közötti, az adott országon belüli és a nemzetközi kapcsolódás rendkívül bonyolult (állami megrendelésre történő kutatások, közös finanszírozás, közös nemzetközi kutatások stb.). A tőkés állami K-j-F kiadások nagy része hadiipari vagy azzal szorosan összefüggő célokat szolgál.

A befektetett eszközök felhasználásának folyamata, maga a tudományos tevékenység több szinten folyik, s így alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatást szoktak megkülönböztetni. Az alapkutatások, illetve a kutatások szint szerinti kategorizálása nem egységes. Az alapkutatások nagy része is „irányított” kutatás. Az alap-, alkalmazott és a fejlesztő kutatás egymást feltételező kategóriák. Az alapkutatás a tudományt gyarapítja, az alkalmazott pedig, mint elnevezése is jelzi, a felhasználás útját keresi. Megoszlási arányuk (pl. ráfordítással mérve) ágazatonként eltérő lehet, de egyformán szükség van rájuk. így pl. a hazai kutatóintézeti tapasztalatok1 a következő arányokat mutatják. Vasipari kutatóintézetekben az alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatások 15—75— 10, a vegyiparban 15—45—40, a gépiparban 5—60—35 százalékos arányokat jeleztek. A kutatások szint szerinti megoszlása nem csupán ágazatonként, hanem egy országban aszerint is különbözik, hogy vállalatról, kutatóintézetről vagy egyéb intézményről van-e szó.

A különböző szintű és célú kutatások hozzák létre a tudományos (műszaki) ismereteket, amelyek a legváltozatosabb formákat öltve jelennek meg és vesznek részt a vállalatok, országok közötti cserében, a szellemi tőke nemzetközi áram1 Korán Imre: Kutatások értékelése. Vasipari Kutató Intézet, Budapest, 1966.

14