Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

Bevezető

lásában. (Pl. szabadalmaztatható és nem szabadalmaztatható műszaki ismeretek, amelyek vagy önállóak, vagy a működő tőkéhez, az árukereskedelemhez, szakembermozgáshoz kapcsolódnak.) A könyv a licenc- és know—how-szerződések keretében átadott ismeretekkel foglalkozik, ezekért az ismeretekért fizetett ellenérték jelenik meg az egyes országok statisztikai adataiban, de utal egyéb formákra is.

A tőkésországokban a tudományos K-f-F-re fordított összegeknek (amelyek az állami és magánvállalati ráfordításokat egyaránt tartalmazzák) a GNP-hez viszonyított aránya, a műszaki haladás hozzájárulása (lásd 1. táblázat) a GDP növekedéséhez, a későbbiek során többször szerepel. A GNP a bruttó nemzeti terméket (gross national product) jelenti, a GDP pedig a bruttó hazai terméket (gross domestic product = amortizáció-fnettó nemzeti termék-f-közvetett adók), melynek meghatározásánál a GNP-ből a folyó termelőfelhasználás értékét vonják le. A GDP magyar értelmezésben az anyagmentes termelésnek felel meg leginkább.

A nemzetközi licenc- és know—how-kereskedelemben, a műszaki ismeretek nemzeti és nemzetközi szétterülésében a tőkés vállalatok, tőkés állami vállalatok, közvetítők, ügynökök, több vállalat közös értékesítő irodája, vállalata játszik szerepet. A vállalatok ilyen témájú piaci információigényének kielégítését a tőkésállamok kereskedelmi és információs szervezetei is segítik és ellenőrzik.

Ehelyütt szeretnék köszönetét mondani a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Külkereskedelmi Tanszéke munkatársainak a tanulmány vitája során nyújtott segítségükért, észrevételeikért. Külön köszönöm dr. Korán Imrének és dr. Gergely Istvánnak az alapos, gondos, minden részletre kiterjedő, segítőkész bírálatot, az azokban szereplő észrevételeket a kézirat végső megfogalmazásakor igyekeztem hasznosítani.

A szerző