Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)

III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme

kiterjedt külpiaci kapcsolataik miatt az adatok által tükrö­­zöttnél messzemenően nagyobb az amerikai nagyvállalatok technológiaexportban játszott szerepe. Az is nyilvánvaló vi­szont, hogy a nagy monopóliumok a műszaki ismeretek nagy részét más csatornákon (leány- és fiókvállalatok) keresztül juttatják külföldre — és ezt a területet az adatok nem fog­ják át. 1.4. A szabadalom- és know—how-kereskedelem volumene és összetevői Az amerikai és külföldi vállalatok közötti technológiaáram­lás vizsgálatához különböző tartalmú statisztikai adatsorokat kell képezni, mert a bevételek és a kiadások különböző kom­ponensekből tevődnek össze. Mint látni fogjuk, itt is nagy szerepet játszik és fontos jellegzetességekre világít rá az amerikai anyavállalatok és külföldi fiók- és leányvállalatok közötti átutalások elkülönítése az egyéb, jogilag független külföldi vállalatoktól eredő bevételektől. Az átutalásokból ki kell szűrni továbbá a filmek bérleti díjait képviselő össze­geket, és az adatokat abból a szempontból is csoportosítani kell, hogyan tevődnek össze licencdíjakból és egyéb szolgál­tatások díjaiból stb. 1.4.1. Az arányok érzékeltetése Mielőtt azonban a rendelkezésünkre álló statisztikai adat­sorokat elemeznénk, nézzük meg, hogy a licenc- és know— how-export és -import adatai hogyan aránylanak az ameri­kai K-f-F ráfordításokhoz, valamint az ország áru- és szol­gáltatásexportjához és -importjához. A táblázatban közölt, a vizsgált időszak egészében érvé­nyesülő tendenciákat jól jelző adatok arról tanúskodnak, hogy a K-|-F-re fordított összegek fokozatosan növekvő és viszonylag jelentős hányada „térül meg” a szellemi-műszaki ismeretek külföldre történő eladása révén. 140

Next

/
Thumbnails
Contents