Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
III. fejezet. Az egyes tőkésországok szabadalom- és know-how-kereskedelmének jellemzése - 1. Az Amerikai Egyesült Államok szabadalom- és konow-how-kereskedelme
ciaország, Kanada) jut a kötött megállapodások 56%-a. Az első helyen Japán áll 21,5%-os, a második helyen Anglia 16°o-os részesedéssel. Japán és Anglia, illetve Kanada részesedésének nagy aránya egyrészt a japán cégek igen intenzív érdeklődésével és a japán piac más úton (pl. közvetlen tőkeberuházással) nem meghódítható voltával, illetve az Angliával és Kanadával fennálló — nyelvi és egyéb akadályokkal nem nehezített — tradicionális kapcsolatokkal magyarázható. A vállalatok közötti szerződések döntő hányada az általános, elektrotechnikai gépgyártásra, a közlekedési eszközöket gyártó iparra, a vegyiparra és a fémfeldolgozó iparra jut (1161 db — 57%), amely a felsorolás sorrendjében csökken. Az 1969-ben kötött 177 db szerződés földrajzi megoszlása hasonló a több év adatát felölelő számok részletezéséhez: Közös Piac (Angliával együtt) — 59, EFTA — 8, Amerika — 23, Ázsia — 70 (Japán — 62), Ausztrália 10, Afrika 2 darab. 60 szerződéses kapcsolat jött létre gépgyártással (az elektrotechnikát is beleértve) foglalkozó cégek részvételével, 19 a vegyipar, 18 pedig a közlekedési eszközök gyártásában érdekelt cégek 1969-ben kötött szerződéseinek száma. Érdekesség — és ez egyúttal az adatok fenntartással való fogadása, illetve azoknak a valóságos helyzetet torzan tükröző volta mellett szól —, hogy legaktívabbnak az amerikai kis- és középvállalatok bizonyultak. Az 1969-es adatok alaptőke szerinti megosztása jelzi, hogy az 1 milliárd $-t meghaladó alaptőkével rendelkező vállalatok 30, ugyanakkor az 50 ezer S alatti alaptőkével rendelkező vállalatok 81 szerződést hoztak létre. Igaz ugyan, hogy a műszaki-szellemi eredmények áruba bocsátásának egyik fő mozgatórugója lehet a külföldi piacok meghódításához vagy a termelés kiterjesztéséhez szükséges tőke hiánya, és ez a kis- és középvállalatok számára különösen kedvezővé teszi a licencexportot, de a nagyvállalatok birtokában levő óriási volumenű műszaki tapasztalat és 139
