Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 10. A tőkés licencpiac állami befolyásolása
Japánban a licencmegállapodások szabályozásának általános keretét a polgári törvénykönyv, a külföldi beruházásokról szóló törvény- és a valutaellenőrzésre vonatkozó törvények szabják meg. A licencmegállapodás csak akkor lép életbe, ha a megfelelő kormányszerv nem emel ellene kifogást. Japánban — egy 1963-ban hozott rendelet szerint — a megszorítás alapját a kifizetésre kerülő összeg nagysága, illetőleg a fizetési időtartam képezte. Abban az esetben, ha a műszaki ismeretek importjára kötött szerződéses kapcsolat nem haladta meg az egy évet és az ellenérték nem lépte túl a 30 ezer dollárt, akkor az ilyen ügyletek feletti ellenőrzést gyakorló Japán Központi Bank az engedélyt automatikusan megadta. Ha viszont a szerződéses kapcsolat meghaladta az egyéves időtartamot, és vagy 30 ezer dollárnál nagyobb öszszeg kifizetését irányozták elő, akkor a bankon túlmenően a Külföldi Beruházási Tanács beleegyezésére is szükség volt. Ebben az időszakban az uralkodó alapelv a korlátozás, a liberalizálás kevésbé érvényesült. Lényegében a korlátozás — a licenckereskedelemre vonatkozó statisztikai adatok egyenletes emelkedésével egybevetve — nem jelentett mást, mint bizonyos iparpolitikai elvek érvényesítését, hiszen Japán az az ország, amelyik kifejezetten programszerűen hajtotta végre a külföldi műszaki-szellemi eredmények hazai meghonosítását. 1968-ban a technológiaimport liberalizálására vonatkozó törvényt fogadtak el, ami időben egybeesett egyéb, a külgazdasági kapcsolatokra vonatkozó liberalizálási intézkedésekkel. Az 1974. július 1-én bevezetett teljes liberalizációig a licencszerződések engedélyezése a következő szempontok szerint történt. A szerződéses kapcsolat előirányzott időtartamától függetlenül, 50 ezer dollár értékhatár alatt a Japán Bank az engedélykérelmeket automatikusan jóváhagyta, 50 ezer dolláros értéket meghaladó szerződés esetében. ha a felelős minisztérium nem tartott szükségesnek speciális vizsgálatot, és az illetékes miniszter nem emelt vétót, 113