Mádi Csaba: Licenc és know-how. A szellemi termékek nemzetközi forgalma (Budapest, 1976)
II. fejezet. A műszaki-tudományos ismeretek nemzetközi áramlása - 10. A tőkés licencpiac állami befolyásolása
akkor a szerződést 1 hónapon belül jóváhagyták. Viszont, ha az engedélykérelem a gazdaság kiemelten fontos iparágait érintette (repülőgép-, atomenergia-, fegyver-, robbanóanyag-ipar, űrkutatás, számítógép-gyártás, petrolkémiai ipar), akkor speciális mérlegelés tárgyává tették az engedélyt. A végleges döntés meghozatalára a Külföldi Beruházási Tanács (Foreign Investment Council) volt a jogosult. Ezenkívül a szerződéseket A—B kategóriára osztották, az előbbi 1 évnél hosszabb fizetési kapcsolatot és külföldi valutában való fizetést, az utóbbi 1 évnél rövidebbet jelöl. A fontosabb, lényegesebb eredményeket az A szerződések tartalmazzák, és így a kiáramló ellenérték is jelentős volumenű — tehát ezek engedélyezésének szabályozása a külföldi beruházásokra vonatkozó törvénnyel összhangban történt. A B szerződéseket szokványos külkereskedelmi ügyletként kezelték — erre a külkereskedelem és devizagazdálkodás általános szabályai vonatkoznak csupán. A japán kormány különböző intézkedések révén a licencszerződések feltételeire is befolyást gyakorolt és gyakorol (pl. előlegfizetés, licencdíj nagysága stb.). Különösen az 1968- as, a licenckereskedelem és a külföldi tőke beáramlásának liberalizálására életbeléptetett intézkedések előtt volt erőteljes az állami beavatkozás. A liberalizáció következtében az állami szervezetek nem korlátozzák a kifizethető licencdíj vagy az előleg nagyságát, nem szólnak bele a szerződéses kapcsolat időtartamának meghatározásába sem, lerövidült az engedélyek kiadásának időtartama és a külföldi licenc és know—how tulajdonosainak nem kell az Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériummal közvetlen, a licencvevővel folytatott megbeszélésekkel párhuzamosan futó tárgyalásokat folytatni. A kormányhatósági felügyelet eredménye egyébként az volt, hogy a szerződések egyes pontjait mindig a japán fél javára változtatták meg. Vélemények szerint a japán cégek javára kötött licencmegállapodások 40%-át úgy kell tekinteni, mint a kormány-114
