Wille, Hermann Heinz: A kocsitól a gépkocsiig (Budapest, 1967)
Álmok és a valóság között
hirdeti: „James Watt bővítette Anglia erőforrásait, az emberek erejét megnövelte és ezzel a világ igaz jótevőinek a sorába emelkedett.” A tudomány azzal áldozott emlékének, hogy a munkateljesítmény mértékegységét róla nevezte el. MEGSOKSZOROZOTT LÓERŐ A mai embert már csak a korabeli gőzgépek teljesítménye érdekli. Ez érthető. Egy bányatulajdonosnak sem jutott volna valaha is eszébe, hogy csupán azért vásároljon gőzgépet, mert lépést akar tartani a divattal. Ellenkezőleg. A legtöbben megbízhatóbbnak tartották az állati izomerőt. Watt egyszer egy serfőzdében akarta felállítani valamelyik gépét, ahol addig lovak működtették a szivattyúkat. Itt került sor arra a történelmi jelentőségű erőmérésre, amelynek a technikában használatos LE (lóerő) mértékegységet köszönhetjük. A kút járgányába befogott ló nyolc órai munkával 2 millió liter vizet emelt ki. A kiemelt vízmennyiségből és az emelési magasságból könnyen ki tudták számítani azt, hogy 1 másodperc alatt mennyi vizet emelt 1 méter magasra. Az eredmény 75 liter volt. Ez a teljesítmény a „lóerő” elnevezést kapta. Egy lóerő tehát az a teljesítmény, amellyel 1 másodperc alatt 75 liter vizet tudunk 1 méter magasra emelni. Az teljesen mindegy, hogy ezt a teljesítményt egy ló vagy egy kis, 1 LE teljesítményű motor szolgáltatja-e. Mivel 1 liter víz súlya 1 kilopond, a LE fogalmát így is kifejezhetjük: 1 LE = 75 mkp/s Mivel a gőzgép és még inkább a motor teljesítményének a jellemzésére kényelmetlen volna a 750, 1500 vagy 15 000 mkp/s kifejezést használni, röviden csak 10, 20 vagy 200 LE-t mondunk. Watt korában az ilyen teljesítményű gőzgépek természetesen csak a feltalálók és a konstruktőrök képzeletében léteztek. Watt óta az angolok ,,horsepower”-ban számolnak. Ez ugyancsak lóerőt jelent, rövidítése HP. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy 1 HP valamivel több mint 1 LE — pontosabban 1,0139 LE. A szakemberek évtizedek óta fáradoznak, hogy az elfogadott lóerőt összhangba hozzák a metrikus rendszerrel. így a franciák a századfordulón azt javasolták, hogy a 75 mkp/s lóerőt egy „Poncelet”-nek nevezett másik egységgel helyettesítsék, amely 100 mkp/s-nak felel meg. Mivel a nyugati világ autópiacán az angol—amerikai konszernek uralkodnak, a tőkés országokban a teljesítményt még mindig „nagy lóerőben” (HP) mérik. Egyébként az izom- és a gépi erő, ezek teljesítményének összehasonlítása amúgy is sántít. Egy erős ló egy másodperc alatt, ha alaposan nekifeszül, több mint 2 LE-t tud teljesíteni. De az, aki lovait tartósan 1 LE-s gépnek használja, hamarosan a sintérhez viheti őket. Normális igénybevételnél egy ló átlagosan 2/5— 2/3 LE-t teljesít. Két, ugyanabba az istrángba fogott ló azonban korántsem teljesíti ennek a kétszeresét, vagyis 4/s — 1 % LE-t. Húzóerejük olyan egyenetlen, hogy teljesítményük nem adható össze. 2 17
