Papp János: Kner Imre és a nemzetközi könyvélet - A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 22. (Békéscsaba–Gyoma, 1991)
gária Nyomda) s a szakmai értékelés közülük a legsikerültebbnek Kner Imre kompozícióját ítélte. Az alkotás koncepciójáról maga a szerző így írt: „Hogy azt az állandó és mély hatást dokumentáljam, amelyet Goethe irodalmunkra gyakorolt, a »Wanderers Nachtlied«4' tíz magyar fordítását állítottam össze egy lapon és igyekeztem ezt a feladatot a Goethe-kor legszebb betűjével, Giambattista Bodoni antiquájával,0" a klasszicista tipográfia szellemében megoldani. (9. kép) Mivel ez a tipográfiai stílus a vízszintes és függőleges tendenciák kihangsülyozását, a szimmetriát és a nyugalmas egyensúlyt követelte meg, viszont a tizenegv versnek más-más a sziluettje, más a sorok hosszúsága, más az egész folthatása, mindezeket a tényezőket csak egészen rejtett tipográfiai eszközökkel lehetett egyensúlyba hozni...1 A következő év egyetlen nemzetközi eseményeként Carl Ernst Poeschel lipcsei nyomdatulajdonos 60. születésnapja alkalmából megjelentetett emlékkönyvbe Die Elemente des typographischen Stils (A tipográfiai stílus elemei) címmel írt tanulmány említhető.02 Újabb külföldi szereplésre nyílt lehetőség 1935-ben is: ekkor került sor a hollandiai Utrechtben a Nemzetközi Nyomdászszövetség IV. kongresszusára.00 Bár Kner Imrét hazai és külföldi barátai igyekeztek rábeszélni a kongresszusi részvételre, ő mégsem vállalta a delegálást. Ennek okáról egy holland kollégájának ezeket írta: „Sajnos személyes körülményeim nem voltak olyanok, hogy el tudtam volna menni. Ha a kongresszus - úgy mint régebben - nyáron lett volna, akkor valószínűleg megjelentem volna."04 Minden addigi nemzetközi szereplést meghaladó jelentőségű lehetőség kínálkozott Kner Imre számára 1937-ben, mivel az V. nemzetközi nyomdászkongresszusra Budapesten került sor. Már az a tény is komoly sikernek, a magyar nyomdászat és könyvművészet nemzetközi elismerésének számított, hogy - a szintén pályázó Olaszország ellenében - hazánk kapta meg a rendezés jogát. Az 1937. augusztus 24—26, között megtartott kongresszusra 24 országból mintegy 4(30 fő érkezett, közülük 42-en 15 ország képviseletében hivatalos delegáltként.00 Hazánk négy főt akkreditált, köztük volt Kner Imre is.°6 (10. kép) Ahogyan az előző nyomdászkongresszusok alkalmával, a regisztráláskor most is könyveket kaptak a résztvevők. Ezúttal - Kner Imre ajándékaként - Fitz Józsefnek Hess Andrásról szóló német nyelvű értekezését,3 valamint a 49 50 51 52 53 54 55 56 49. Wanderers Sachtlied: A vándor éji dala (című Goethe vers) 50. Giambattista Bodoni antikvája: a 18. századi neves olasz könyvnyomtató és betűmetsző által tervezett betűfkjta 51. A Goethe tipográfiai laphoz készített/mellékelt kísérőlap szövegéből 52. In: Carl Emst Poeschel zum sechzigsten Geburstage am 2. September, 1934. Leipzig, 1934. 81-%. oldal 53. A HI. kongresszuson (London) Magyarország nem képviseltette magát 54. Kner Imre levele H. J. Belinfanténak; Gyoma, 1935. január 21. BML XI. 9. M/2-es doboz. — Az utrechti kongresszuson Magyarországot dr. Bródy László képviselte 55. A hivatalos küldöttek országonkénti megoszlása a következő volt: Dánia: 1; Németország: 3; Észtország: 3; Finnország: 2; Franciaország: 3; Anglia: 4: Olaszország: 4; Luxemburg: 1: Hollandia: 3: Norvégia: 2: Ausztria: 4: Svédország: 4; Svájc: 3; Dél-Afrika: 1; Magyarország: 4 fő. - BML XI. 9. M/3-as doboz 56. Magyarországot Kertész Árpád, dr. Bródy László, Pápai Ernő és Kner Imre képviselte 57 Josef Fitz: Andreas Hess der Erstdrucker Ungars. Gyoma, 1937 23
