Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)

Saját nyomtatványok

SAJAT NYOMTATVÁNYOK Kultúrhistóriai élményt, érdekes bepillantást nyújtanak a Kner Nyomda világába a saját használatra készült nyomtatványok, amelyek végigkísérik a nyomda hat évtizedét. A régi levélpapírok felidézik a maguk idejének tipográfiai di­vatját. A „szabad irány”-t követő tipográfus munkáján egy betű­öntődétől készen vásárolt betűszedő-amorett jelképezi a céget; színes-aranydíszes feliratát éneklő-repkedő madárkák és pillangók lengik körül (2. kép). A kortársak által is megbecsült mű a Gra­fikai Szemle nyilvánosságát is kiérdemelte!* Jó néhány hasonló szellemű, gazdagon díszített, újabb és újabb változat található a 90-cs évekből. Egy századforduló utáni darab az akkor újonnan beszerzett, hangzatos nevű Rontana Artistica betűvel büszkélke­dik. Majd két, geometriai rendbe szedett iniciálés, illetve keretdí­szes szedés következik, ezek a fiatal Kner Imre lipcsei iskoláinak nyomát sejtetik (2. kép). A későbbi 1910 körüli lehet, mert Hanns Anker divatos betűjét, a Corinnát s a hozzá tartozó szecessziós díszt ekkortájt szerezték meg. 1912-ben a Könyv a könyvről Gei­­ger-féle iniciáléja, Kner Imre tömbökbe csoportosított szedése jelzi az újabb levélfejct (2. kép). 1914 körül vehették használatba Divéky Merkur-fcjes, rajzolt betűs mintáját szép, világoskék pa­pírra nyomtatva. Ezt éveken át használták (20. kép). Csak 1921 körül váltja fel Kozma nagyméretű Kner-emberes fametszete, amely először a Monumenta füzetein szerepelt (20. kép). A sok vál­tozatban megjelent barokkos emberkék helyére a harmincas évek beköszöntésével - Kozmának a tárgyiasság felé való új orientáció­ját is jelezve - leegyszerűsített, kemény sziluettfigura lép. Ez sze­repel azután a szűkszavú célszerűségre redukált levélpapírokon a hátralevő időben (20. kép). Izgalmas-színes látványt nyújtanak a nyomda újévi üdvözlő lapjai is, amelyeknek 1905-től 1943-ig majdnem teljes sorozatát sikerült felkutatnom. Az 1905. évi még iparosmunkának hat, va­lamelyik helybeli betűszedő komponálhatta egy betűöntődéből származó régi nyomdászallegória kliséjének felhasználásával. Az 1908-as kártya geometrikus jellege Kner Imre késői szecessziós ízlését tükrözi tömbszedésévcl és metszett keretével. 1909-ben ugyancsak ő készíthette a magyaros keretdísz tervét - hiszen az évben megjelent szín tanulmányában is a „magyaros irány” jegyé­ben készült mintákat közöl. 1916-ot Örkényi István színpompás, lendületes „magyar” motívumaival köszöntik. 1917-ben és 1919- ben új színt és friss világot nyit szellemes rajzaival Divéky József (15. kép). 1923-tól a harmincas évek közepéig Kozma Lajos az új-Reklámlap 1909-ből, Kner Imre terve Újévi üdvözlő­lap, Divéky József terve 53

Next

/
Thumbnails
Contents