Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)
Saját nyomtatványok
Kozma új Kneremblémája, 1930 körül Kettős Rneremberke az 1942. évi újévi üdvözlőlapról, Haiman György terve évi lapok grafikusa (15. kép). Ha máson nem, e lapokon biztonsággal lemérhető a művész másfél évtizedének változása, fejlődése. 1928-ig készített üdvözlő lapjai a Kozma-barokk reprezentatív példái: mindegyik más, mindegyik szellemes, hiszen az újévi üdvözlet mindenkor a grafikusi sziporkázás erőpróbája. Kifejezésmódja 1929-ben vált át klasszicizálóan fegyelmezett vonalrendszerre, tárgyak és tevékenységek ábrázolására, amelyet ekkor már csak néhány leegyszerűsített dísz kísér (22. kép). A következő évben ezek is elmaradnak: emblémaszerű, csak a lényeget jelző formákkal, jelekkel és betűkkel építkezik (22. kép). A harmincas évek közepén lányának, Kozma Zsuzsának adja át a stafétabotot. Szignó hiányában csak sejteni lehet, hogy az 1937-1938-as kártyákat már Kozma Zsuzsa rajzolta, az 1939-esen látható először a kzs jelzés. Az 1942. évit a kettős emberkével jómagam terveztem, s ezt az emblémaváltozatot használták fel az utolsó, 1943. évi üdvözlő lapon is (22. kép). Knerék reklámbélyegei szintén koraiak, legalábbis Magyarországon. Az első sorozatot Geiger Richárd rajzolta, az ókori Egyiptomtól a jelenkorig nyolc táncjelenetet ábrázol, és a Kner-féle báli meghívókat hirdeti. Az 1910-es évek elején készülhetett. 1913- ban Örkényi István újabb nyolcas sorozatot tervez*, szintén a báli meghívók jelszavával, magyaros táncosfigurákkal. A harmadik sorozat 1931 után készült, s a nyolc bélyeg Knerék különféle nyomdai-kiadói tevékenységét reklámozza. Tervezője Kaesz Gyula (21. kép). A levelezés egyes utalásai szerint feleségével, Lukáts Katóval közösen dolgoztak a rajzokon. A bélyegek forma- és színvilága közel áll Kozma 1930-as újévi lapjáéhoz. Nem utánzásra gondolok, hanem közös felfogásra, amelyben a két művész találkozott. Végül a Kner-naptárakról kell szót ejtenünk. Ezek a nyilvánossággal való kapcsolat egyik legfontosabb elemét képezték. A plakátméretű falinaptártól a parányi könyvecske formájúig évente öt-hat féle naptárral jelentkeztek. Bizonyára korábban is készítettek naptárakat, de az 1909. évi falinaptár a legrégibb, ami a kezembe került. Oszlop- és párkány-Kner-emberke mint naptárfigura 1927-ben, Csabai-Ékes Lajos terve (jobboldalt)... és 1932-ben a hasonló szellemű újévi figura, Kozma Lajos tervéből 54
