Haiman György: A Kner család és a magyar könyvművészet 1882-1944 (Budapest–Gyoma, 1979)
Nyomtatványkiadás
8 levél a reklámról - az első körlevél egy lapja. Kner Imre terve, 1931 nyokon is. Másutt Dankó Ödön és Fiora Margit által tervezett jelvényeket is bemutatnak. Sokkal jelentősebb azonban, hogy - főleg a harmincas évektől kezdve - megrendelőiknek modern szignetek - ismét mai szóra fordítva: vállalati emblémák - készítését javasolják és közvetítik a legértőbb grafikusokhoz. Számos kitűnő embléma létrejötte ennek a törekvésnek köszönhető. Az úttörő Kozma, aki saját kedvtelésére rajzol emblémákat akkor, amikor erre még nincs megrendelő, majd még nagyobb sikerrel, amikor másoknak is kedvet csinál hozzá. Szép emblémáinak egy része a Knerékkel való együttműködésnek köszönhető. A Kner Nyomda kezdeményezéséhez más művészek is csatlakoznak: Kner Albert, Conrad Gyula, Kaesz Gyula, Lukáts Kató (19. kép). A reklámnyomtatványok propagandája érdekében Kner Imre körlevélsorozatban fordul a potenciális reklámozókhoz. 1931-től 1935-ig nyolc körlevelet ad ki, amelyekben módszeresen kifejti a nyomtatott reklám pszichológiai, esztétikai és technikai tényezőire vonatkozó elveit, javaslatait. Az akció befejeztével közös mappában is kiadja a körleveleket, hogy „megmentsük ezt a kísérletet a hasonló, efemer értékű nyomtatványok közös sorsától, az elkallódástól és elfeledéstől, és így lehetővé tegyük tanulságainak későbbi felhasználását is”. A tanulságok között nemcsak reklám, hanem tipográfiai konzekvenciák is akadnak. A Nyolc levél példája a kevés eszközzel, logikus elrendezéssel, megfelelő hangsúlyokkal szerkesztett mai agitatív tipográfiának. Annak, amelyet Kner Imre, aki nem hitt a könyvtipográfia divatos áramlataiban, így jellemzett: „...van már olyan terület, ahol új nyelv, új kifejezési formák bontakoznak ki, új szórend, új hangsúlyok újszerű csoportosításában, és ez: a reklám! Itt születik az új tipográfia...”* Az „új kifejezési formák” a Kner Imre által tervezett reklámnyomtatványokon is megjelennek a harmincas-negyvenes években. Nemcsak új betűket szereznek be, a nyomtatványok is új tipográfiai vonásokat mutatnak. Fő ismérvük a szövegnek hangsúly szerinti csoportosítása, a mondanivaló tartalmából eredő rend, a logikus áttekinthetőség. Esztétikai hatásuk fő eszköze a szedéskompozíció belső arányainak kiegyensúlyozottsága. A használati célú nyomtatványoknál, mint például a levélpapíroknál, mérnöki pontossággal ügyelnek arra, hogy minden rovatot célszerűen lehessen gépírással kitölteni. A figyelemfelkeltés, a nyomatékos kiemelés és a reklámszerűség más kellékei harmonikusan érvényesülnek ebben a logikai és esztétikai rendben. Akárcsak a Nyolc levél, a magyarországi „Shell” nyomtatványai és mások tanúskodnak Kner Imrének nem konvencionális formák létrehozásában is érvényesülő tipográfiai képességéről. C*oii<lolko%zoii: ■% ajjon abban a vevőkörben, amelynek dolgozik, tudja-e már mindenki, hogy ön a világon van s hogy mit tud szállítani, vájjon n *m az ön nemtörődömsége-e az oka, hogy ebbe a vevőkörbe mások is be tudnak férkőzni, vájjon nem azért vásárol-e vevőinek nagyrésze másoknál, mert ön nem tájékoztatta eléggé közönségét versenyképességéről, vájjon tud-e ön valamiben szebbet, jobbat, olcsóbbat és hasznosabbat szállítani, mint versenytársai, vájjon tud-e valami más, különös előnyt nyújtani, valami rendkívüli szolgálatot tenni vevőközönségének, vájjon kellően tájékozva vannak-e régi vevői és azok, akik még vevői lehetnének, ezekről a különös előnyökről
