Gajdos Gusztáv: Kempelen Farkas, Ganz Ábrahám - Magyar feltalálók, találmányok (Budapest, 1997)
Nemzeti Újság szerzője szerint „szép, szép, ám semmiféle haszonnal nem jár ez a találmány, szemfényvesztés és dicsvágy jellemzi”. Faber 1862-ben mutatta be alkotását Pesten, a Természettudományi Társulat szakgyűlésén. A Vasárnapi Újság véleménye ekkor már mértéktartóbb volt, mivel arról írt, hogy a találmány fennállása óta kevés támogatást, annál több gáncsot kapott. Megjegyzendő, hogy a Kempelen-féle mechanikus beszélőgépnek „pontos mása” volt az 1939-es New York-i és San Franciscó-i Világkiállításon bemutatott modern beszélőgép, amelyet elektromos rezgőkörökkel építettek meg. Írógép, szedő-ÉS NYOMTATÓGÉP VAKOKNAK Kempelen Farkas újabb találmánya segítségével, a világon elsőként, megtanította írni-olvasni a vak énekesnőt, Paradis Mária Teréziát, egy osztrák udvari tanácsos leányát, Mária Terézia császárnő keresztlányát. A 19 éves művésznő 1778 végén először az írás-olvasás elemeit tanulta meg Kempelentől, majd kéregpapírból kivágott betűkből latin szavakat állított össze. Paradis Mária volt az első vak ember, aki domború betűk tapintásával ismerte meg az ábécét, majd a mai olvasótáblához hasonló készüléken szavakat, mondatokat képzett a domború betűkből. Kempelen 1779-ben egy újabb találmányt, domború betűs írógépet szerkesztett Paradis Mária részére. Ezenkívül teljesen berendezett kézinyomdát, szedő- és nyomtatógépet készített és ajándékozott a vak lánynak, s megtanította használatukra. Paradis Mária 1779. június 15-i, e gépekkel Kempelennek írott, az oktatást megköszönő levele teljes terjedelemben megjelent a PressburgerZeitungban. Az utókorra maradt Paradis Mária 1779--17-KEMPELEN FARKAS, A ZSENIÁLIS FELTALÁLÓ
